Akik szerint a nőknek az alapján kellene választani társat, hogy mennyire "jó ember", azok ezt pontosan hogy gondolják?

Szóval kifejteném:

- A külsőt nézni felszínesség, hiszen nem tehet arról, hogy milyen az arca, mert az genetika, vagy például miért is kosarazná ki azért, mert zsíros, pocakos, mégis miért érne többet egy "kondiszökevény", stb.

- Végzettséget nézni szintén felszínesség, és ostobaság, hiszen egy segédmunkás is lehet szabaidejében szépirodalom rajongó, meg lehet sokkal szélesebb látókörű, mint egy diplomás, és a diplomások között természetesen millió van, aki még helyesen írni sem tud, és totálisan életképtelen

- Az anyagiak undorító, ha számítanak, kevés pénzből is el lehet tartani egy családot, ami igénye van a nőnek a minimum felett, az már luxus, és elkényeztetés eredménye

- Az is igazságtalan, ha a humort nézzük, hiszen a nők nem humorosak, és nem fair, ha elvárja egy nő, hogy a férfi szórakoztassa

- A személyiséget is szemétség, ha olyan módon nézzük, hogy ne legyen tiszta sérült, hiszen a családi hátteréről, gyerekkori traumáiról nem tehet senki, és pont, hogy a párkapcsolat, szeretet "mentené meg" végre

Szóval, azok, akik a fentiek bármelyikével egyetértenek (akár kevésbé eltúlzott verzióban is), azok szerint mi teszi a jó embert?

Ott van mondjuk egy látványosan hasas, tanulatlan gyári melós, aki mellé mondjuk enyhe mentális problémákkal is rendelkezik. Mitől lesz annyira jó ember, hogy őt kellene párnak választani? Miben nyilvánul meg a jóembersége azon kívül, hogy nagyon erősen mondja magáról?

Mi az, amibe bele kellene szeretni a nőknek?