Ha anyám lányosnak nevelt akkor egy férfias csaj illene hozzám?

Anyukád valószínűleg egy tank (már bocsi). Nem tudna nála erősebb férfit elviselni, de egy gyengébbet meg nem tudna tisztelni... szóval sakk-matt.

Nem hinném, hogy férfias nő kéne melléd. Inkább hasonló stílusú, olyan, akinek meg kicsit tart a férfias férfiaktól, mert annál félősebb, visszafogottabb. Mellette neked kell erősebbnek lenni, amit sokkal könnyebben meg tudsz tenni, nem kell nagy erőfeszítéseket tenni.

A legjobb olyan, aki ilyennek fogad el, és jól érzitek magatokat egymással.

4.

Kb ebbe őrült bele Ed Gein, Ed Kemper és még jópár másik sorozatgyilkos. Mindegyiknek ilyen remek anyja volt. Amelyiknek meg az anyja normális, annak az apja volt egy bántalmazó szar.

Lehet, hogy sorozatgyilkosok olyanok-amilyenek, de a szüleik rosszabbak lehettek, hogy sikerült kitermelniük 1-1 időzített bombát. Te is az vagy.

4: Nem szerencsére. :) Csak volt pár ilyen típusú ismerősöm. A másik az, amikor az apuka olyan szinten emelkedik fölé a fiának, hogy totál lezúzza a személyiségét, és szegény srácnak az lesz az életérzése, hogy soha az életben nem lesz belőle férfi... így közelebb áll hozzá a nőiesség, és ez inkább menekülés. Pedig semmi gond nem lenne vele, csak elnyomás alatt van.

Szerintem neked egy nagyon kedves, szelíd, jófej barátnő kell, aki ezt megérti, és aki mellett a saját tempótokban tud működni a személyiségetek. Nem hiszem hogy terápia kellene. Egy megértő társ sokkal többet tud segíteni, főleg ha legjobb barátok is vagytok, és teljesen megértitek egymást. Szóval inkább egy karakterben hozzád passzoló társ szerintem az ideális. Ő nem fog leuralni, és te sem vagy az, aki elnyomni akarsz - sőt, értékelni fogod a szeretetét, és hogy elfogad, meg hogy működtök így együtt.

Anyukádnak kár hogy nem sikerült, ettől még neked van egy életed, az ő elvei miatt nem kell hogy mást megnyomorítson.

Ismerős a szitu, hasonló cipőben vagyok én is. Amit megfigyeltem, hogy hiányzik belőlem az a fajta..."kiállásnak" tudnám mondani, nem tudom mi a legmegfelelobb szó erre, egyszerűen hiányzik a maszkulin jellem belőlem. Sajnos csak anyum nevelt, illetve a négy unokatestvérem akik mind lányok voltak, így adódott, hogy eléggé hiányzik bennem az a fajta apakép is. Nincs önbizalmam, nehéz helyzetekben inkább hátat fordítok, nem tudok megfelelően leszarni dolgokat, nagyon, már-már túlontúl lelkis vagyok, nagyon könnyen megtudnak bántani...és még sorolhatnám.

Nekem voltak már párkapcsolataim, de így vagy úgy mindig felütötte a fejét ez a fajta hiányosságom.

Pl a volt kapcsolatomban abszolúlt nem zavarta a barátnőmet, hogy nincs bennem ez a férfias vonás, neki pont ez jött be, viszont azzal nem számolt, hogy mivel hiányzik belőlem ez, így a problémákat is teljesen torz hozzáállassal oldom meg.

Tehát az jött ki, hogy hiába nem volt probléma, hogy nincsenek bennem olyan férfi jegyek, sem a jellememben, sem úgymond a fizikai külsőmben, sajnos megmutatokott ezer és más dologban ez a hiányosságom.

Szerintem ha kicsit jobban leszel, és valamelyest fogsz tudni koncentrálni, és ha még nem nézzél utána, nem ástad bele magad, lehet érdemes lenne utána nézned a séma terápiáknak. Még én is csak ízlelgetem ezt, olvasgatok róla és nagyon jól leirja a dolgokat, pl, hogy mi hiányzik belőlem, és, hogy honnan eredhet, és, hogy milyen következményei vannak/lesznek.

Nagyon sok évbe telik míg eredményeket fogsz látni magadon ha belekezdesz, ha egyáltalán belekezdesz.

Azt is érdemes előtérbe helyezni, hogy mivel hiányoznak belőled a férfias jegyek, ezért inkább egy olyan lánnyal/nővel kellene ismerkedned akiknek ez pont bejön, valahogy úgy említik ma már ezt, hogy feminin/nőies férfi.

Amúgy egyre jobban teret hódít ez pl az azsiai országokban, ahol a férfiasság nem annyira központi téma mint itt "nyugaton".

Nekem sikerült kétszer kifognom ilyen lányokat, akiknek pont ez jött be, de mint fentebb írtam másban is megmutatkozott ez a fajta problémám.

Tényleg érdemes lenne dolgoznod magadon majd.

F