Miért olyanok intenek türelemre, és törnek pálcát a fejem felett, akik boldog párkapcsolatba vannak?

Nem mindegy kivel vesztette el, és hogy viselkedett utána a srác, ha neki ez jó volt és újra megtenné?

Figyelj Kérdező, jó volt? Szuper? Nem bántad meg? Még jobb. De ha meg is bántad volna, jogodban áll elkövetni a saját hibáidat. Nem tudom mit veszítesz azzal, ha az első nem a majdani szerelmi kapcsolatodban van. Ha jól veszem ki a szavaidból 20-25 éves vagy, nem 15. Felnőttként szerintem jóval kisebb jelentősége van, hogy amikor majd a szerelmeddel leszel, akkor az az életedben az első, vagy csak vele az első. Lássuk be, azon kívül, hogy nem akkor szakad majd át a szűzhártyád, nagy különbséget nem jelent, mert a tapasztalatomat ugyanúgy vele fogod megszerezni, vele ugyanúgy az lesz az első alkalom. Azt még megértem, ha előzetesen le akarnak beszélni erről az ötletről, mert tényleg lehet vele sérülni. De utólag, amikor te nem is bántad meg? Tiszta szerencse inkább, hogy maga az eset úgy sikerült, ahogy szeretted volna.

Az meg, hogy mit gondolnak mások most... Ha nem akarsz mindenki számára kapható lenni, hát ne legyél az, és probléma megoldva. Miért d*ghatna meg bárki azért, mert volt egy srác, aki tetszett és le akartál vele feküdni, utánamentél a kérdésnek, ő meg le is feküdt veled? Arra se tettél bármilyen ígéretet, hogy vele csinálnád még egyszer, és nem egy diszkóban szedetted fel magad az első szembejövővel, hanem konkrétan te választottál ki egy neked vonzó srácot. Miért lennél ettől könnyen kapható?

Mert ők nincsenek kiéhezve a f@szra, még szerencse, azért jár bennük minden nap.

Igazad van amúgy, semmi közük hozzá kinek adtad a szüzességed.

Szerintem nem baj, hogy léptél az érdekedben és megtetted, amire vágytál. Lehet nem voltak ideálisak a körülmények, és a partner választás sem volt a legjobb (bár ezt honnan tudhattad volna előre?), de legalább haladtál egy lépést.

Ezt a lányregényes baromságot, hogy a szerelmeddel veszítsd el a szüzességedet meg hagyjuk meg a tiniknek, akiknek időben összejön egy valamire való kapcsolat. A felnőttek körében a szüzesség és a hiábavaló várakozás csak a mentális problémák melegágyaként szolgál, te legalább ettől a részétől megszabadultál.

Abban viszont igazuk van a kommentelőknek, hogy a külsődön kívül más értékeket is felmutathatsz, csak hát ugye ezeket nehezebb megvillantani egy idegennek, mint egy csini pofit vagy egy jó alakot. Szóval, ha van érdeklődési köröd, sport vagy bármilyen tevékenység, amit lehet csoportosan űzni, akkor lehet menni ilyen csoportokba ismerkedni, mert talán még itt lesz a legnagyobb esélyed rá, hogy valaki a személyiséged alapján meg akar majd közelebbről ismerni.

Valamint, ha értéktelennek érzed magad, akkor sanszos, hogy ennek az alapjait a gyerekkorodból hozod, és lehet ez is meggátol az intimebb kapcsolatok kialakításában. Ha van rá lehetőséged, lehet, hogy egy pszichológus tudna neked segíteni más szemmel nézni önmagadat és a kapcsolatodat a világgal.

Tudod, olyan ez, mint a pénz: akinek van, az mindig magas lóról fog beszélni azokhoz, akiknek nincs, és döntési kényszerben vannak.

Figyelj, én férfiként hasonló cipőben jártam. Csak ugye alsókategóriás férfiként nincs ilyen lehetőséged sem, hogy ráírsz egy lányra, hogy "had keféljek már egyet".

Igen, nyilván én is nagyon szívesen mesélném, hogy 15-18 között veszítettem el szerelemből és fedeztem fel a szexualitás örömét.

Viszont az a helyzet, hogy már majdnem 21 voltam, amikor elveszítettem egy mocskosul részeg csajjal az egyetemről, akit szerintem biztos nem dughattam volna meg, ha józan. Nyilván én sem így terveztem az életemet. Nem 20 fölött akartam volna egy totálrészeg lotyóval, akit előtte hánytattam és a taxi alig akart minket hazavinni.

Dehát ez van. És a magam részéről semmit nem bántam meg soha, amit a negatív sorsom miatti kényszerből csináltam.

Tudjátok ti, mekkora teher került le rólam, amikor végre azzal a tudattal mentem haza reggel, hogy "ezazzz, megdxgtam egy csajt!"? Legszívesebben világgá kürtöltem volna. Csak ugye 21 évesen ez már teljesen alap dolognak kéne legyen, úgyhogy még dicsekedni sem tudtam. De ahhh, de jól esett!

Szóval a legegyszerűbb:

Ne mondd el senkinek. Nem az ő dolguk. Nincsenek a te helyzetedben, a te életedben. Nyilván az embernek az elvei és az életfelfogása a saját életén és tapasztalatain keresztül alakul ki. Nem fognak megérteni téged, de nem is kell. Fulladjanak meg, akik megszólnak!

Jót akarnak neked, azért. Még, ha nem is jól csinálják. De te is érezted ezt, ezért nem is te mesélted el nekik.

Mi a barátnőmmel szintén volt, hogy akár évekig nem szexeltünk, de ahogy jött az alkalom úgy löktük bele egymást rögtön.

Azzal szexelsz, akivel csak akarsz. Próbálj meg nem ilyen kisfiukkal, de csináld, ha jól esik.

Én egyébként megertem, amikor 20 körül voltam, és még szűz, én is megbeszéltem részegen az akkori legjobb barátommal, hogy ha 21-ig semmi, akkor lefekszunk. Szerencsére nem lett semmi a dologból, mert nem sokkal később megismertem a páromat. Örülök hogy végül nem lett semmi, valószínűleg a barátságunk nem elte volna túl.

Egyébként szerintem is lehet azért dolgozni a külsőn. Én se vagyok 10/10, furi kicsit az arcom, meg van rajtam extra 8-10 kiló. De amióta találtam sminket ami szépen kiemeli a szemem, meg kicsit merészebben öltözködök, sokkal több érdeklődést kapok. Neked mi az oka hogy ennyire nem sikerül?

Engem is ilyen emberek szoktak kioktatni.

Egyszerűen semmi esélyem a szebbik nemnél, próbálkoztam udvariasabban, rámenősebben, online, leszólítással stb, de nem jön össze semmi.

Ha ismernék olyan lányt, akiben valamennyire megbíznék és bevezetne a nemi élet szépségeibe, akkor mindenféle kétség nélkül élnék a lehetőséggel.

Nekem ez nem adatott meg, de szerintem semmi elítélendő nincs abban, ha valakinek igen, és él vele.

23F