Párommal veszekszünk, mi lehet a megoldás?

Volt egy fiú még előtte, akivel nem jöttünk végül össze, amit nem is bánok így utólag, de 1 évbe telt, mire összeszedtem magam pszichológus segítségével (alvászavarom volt, éveszavar miatt pszichiátrián is voltam, nem jött meg a menstruációm, hullott a hajam, depressziós voltam, bántalmaztam magam fizikailag).

Párom tud ezekről a dolgokról és még mindig járok pszichológushoz testképzavar miatt, és egyre jobban vagyok a támogató környezetemnek köszönhetően.

Csapatépítőn volt a párom a Balatonnál, mondta is, hogy tök jó volt. Készültek közös képek is, és meglattam, hogy az a pali, aki miatt ennyire kikészültem, az is ott volt, mert a párom munkatársa, amit nem tudtam, hogy munkatársak. Sajnos. Azon a képen egymásba ölelkezve voltak, és mint kiderült, elég jóba vannak, szeretik egymás társaságát. Én megkértem a páromat, hogy tartsa a kellő távolságot vele kapcsolatban, mert nekem ez kellemetlen. aztán összefutottunk a városban, amikor a párommal sétáltam. És nyújtotta a kezét, mintha nem ismerne (bemutatkozáshoz), pedig tudom jól, hogy megismer. Aztán játszotta a fejét, hogy ő nem is emlékszik arra, hogy kavartunk. Ekkor egy kisebb pánik jött rám, mert tudom, hogy emlékszik, nem pár napról volt szó, és ezzel csak még jobban megalázott, megbántott. Sírógörcsöt kaptam, elrohantam, a párom meg kiabált velem, hogy biztos még mindig őt szeretem. Pedig nem, és bánom azt, hogy vele megismerkedtem, utálom őt. De a párom meg csak hajtogatja, hogy én biztos még mindig szeretem, és azért viselt meg ez ennyire. Pedig nem.