Szeretnék házban lakni, normális, hogy azt is nézem ismerkedéskor van-e lakása a másiknak?

Kérdező, amit én észrevettem ebben a témában az a következő.

Nagy általánosságban a mai fiatal generáció, akik tanultak a szüleik hibáiból, már tudatosabban gondolkodnak ilyen téren.

Akinek van egy kicsit is tudatosabb pénzkultúrája, az már nem szívesen "olvasztja be" a saját lakását egy közös házba. Vagy ha igen, azt házassági szerződéssel teszi!

Mert például ha az egyik félnek van egy vidéki 2 szobás lakása annak nem ugyanannyi lesz az értéke amit bedob a közösbe, mintha a másik fél a budapesti 2 szobását rakná bele. Ezek tények.

És ha a két ingatlan ára bedobódik a közös házba, akkor az válás esetén feleződik (akkor nem ha van házassági szerződés a beletett arányokról), még akkor is ha az egyik jóval kevesebb pénzt rakott bele.

Ezért is szoktak manapság már házassági szerződést kötni.

De az élelmesebb fiatalok már be sem akarják dobni a közösbe a saját lakásukat, mert senki nem lát a jövőbe (lásd a válások számát).

Úgyhogy lehet hogy az idősebb kolléganőid idejében ez így ment, de manapság aki pénzügyileg tudatosabb, az kétszer is meggondolja, hogy kivel vállal ilyen irányú anyagi összefonódást.

Ezt nem azért írtam hogy beléd kössek, mert azt csinálsz amit akarsz, és azt vársz el a másik féltől amit akarsz. Ez csak egy észrevétel volt tőlem. Ahogy mondani szokták ma már egyre többen "maguknak akarják kikaparni a gesztenyét" és ha már kikaparták azt meg is akarják maguknak tartani.

#13:

Értő olvasás!

Én egy szóval SEM írtam azt, hogy a kérdező el akarná venni a másét!!!!!

Értelmezd már, hogy mit írtam!

Leírtam hogy mit vettem észre ÁLTALÁNOSSÁGBAN a mai társadalom működésében! Ennyi. Se több se kevesebb.

Miért kell mindent túlgondolni és miért veszi mindenki magára?

Persze hogy ketten minden könnyebb. Azt sem állítottam hogy nem.

De aki nem struccpolitikát folytat az maga is látja, hogy mi folyik a világban. Pont azért tudatosabbak már bizonyos emberek (nem mindenki), mert ha valamit elveszítesz nagyon nehéz vagy lehetetlen visszaszerezni.

Leírhatnám még a CSOK, Babaváró és egyéb közös bedőlt hitelek végkifejletét (naponta van itt ezzel kapcsolatos sírós kérdés), de nem írok erről semmit, mert azt is ki lehet fordítani, annak aki nem is akarja megérteni, miről írok.

Még egyszer leírom.

Mindenki azt csinál amit akar, és azt vár el a másiktól amit akar!

Hasonló a hasonlóval. Én ezt sem kérdőjeleztem meg.

De látom hogy a magas válási arányok miatt mindenki igyekszik magát valahogy bebiztosítani (én erről írtam), nem arról hogy a kérdező a másét akarná magának.

Csak felhívtam a figyelmét, hogy nem biztos, hogy ebben a kérdésben minden olyan módon fog menni, mint annak idején az idősebb kolléganőinél. Azóta sokat változott a világ működése.

Szerintem mindenki azt néz, amit akar.

Nekem is van egy vidéki házam (nő vagyok), bár túl sok értéke nincs, viszont most zajlik a felújítása ami eltart egy ideig, és hatalmaaas zöld terület, udvar tartozik hozzá.

Igazából mind2 érv megállja a helyét:

1. ma már sokkal többet ér, mint anno ért.. Így ha a párommal pár év múlva sajátot veszünk, vagy a tömérdek hitelt kell majd visszafizetni, ezért érdemes átgondolni, beletoljam-e.

2. az is valid érv, hogyha megtartom magamnak, mint egy vész eseti opció.

(bár nem tartom valószníűneg, hogy valaha visszaköltözzek hosszú távon arrra a részre... Ezen is sok múlik)

A fenti miatt én pl évek múltén hajlanék az eladás felé. És nem érdekelne,

ha a párom a váláskor esetleg "jobban" jár valamivel, mert majd feleződik az összeg, és emiatt én pár millióval többet tettem bele..

Mondjuk mi már most 10+ éve vagyunk együtt, házasság és gyerek most jön.. Ennyi idő után nem érdekelne a dolog. De szerintem ő is ilyen felfogásban, nem kell, és nem is lehet mindent anyagiakban fillérezni és mérni..

(Mondjuk ha új kapcsolatot kezdenék, lehet én is másképp, óvatosabban állnék hozzá. Ezt nem tudom.)

16al egyetértek.

N