Akik azt mondják a nem túl sikeres embereknek, hogy adják lejjebb igényeiket ők ezt megtették és boldog párkapcsolatban élnek?

"36-30 asok pocakkal"

Ha terhes T-Mobile elofizeto vagyok, akkor az baj? :)

38F incel

Nem lejjebb adtam, hanem sosem voltak magasak az igényeim.

Az első barátom így visszanézve egy idióta volt.

A második srácban az vonzott, hogy okos és családcentrikus, nagyon jó ember volt. Viszont nem volt közös bennünk. 1,5 évig voltunk párkapcsolatban úgy, hogy a második hónapban már azon gondolkodtam, hogy nem lenne-e jobb, ha szakítanánk, mikor kiderült kire szavazott. (Ő nagyon migránsellenes volt, nekem meg egy teljesen magyar nagyszülők nincs, anyum és én is kettős állampolgárok vagyunk).

A harmadik srác lett a férjem, mert valamiért bejöttem neki. Én nem jósoltam sokat a kapcsolatunknak, de mivel a legjobb barátom volt egyetemen és a barátságunknak már úgyis lőttek, mikor bevallotta, hogy szeret, így gondoltam, hogy próbáljuk meg a kapcsolatot. Ez 10 éve volt, most várjuk az első gyerekünk.

Viszont az összes kapcsolatomban fejlődtem és tanultam valamit, magamról , arról, hogy mivel tudnék kiegyezni és milyen párt szeretnék.

Nekem elegem lett a párkapcsolatokból, és bizonyos értelemben lejjebb adtam az igényeimet - ha nem is tudatosan.

Kizárólag barátság extrákkal kapcsolatra vagyok hajlandó, mert azok a férfiak, akik nekem minden tekintetben bejönnek, nálam szociálisabb, nyitottabb lányokkal szoktak együtt lenni. Nekem maradnak azok a pasik, akik jóképűek és vonzóak, de intellektuálisan nem sokat nyújtanak.

A kérdésre válaszolva pedig teljesen jól megvagyok.

Igen. Én legalább is. Most mi jobb? Egy nagyon jóval együtt, aki nem a te szinted, de fergetegesek lehettek együtt, vagy egyedül? 😃

Régen azt hittem nem tudnék együtt lenni olyannal, aki nem zseni. Aztán jöttek átlagos IQ emberkék olyan szeretettel és értelemmel, ami kikukázta ezt a baromságot. -1 elvárás. :))