Lányok akik szerint a félmilliós vagy több fizetés és saját autó a minimum egy pasitól ti mit tesztek bele a kapcsolatba?

"Csak hiszed. Az első pár randn lehet, de egy együttélésben már igen sok a lehúzos pasi, aki kihasználja anyagilag is a párját."

És statisztikával tudod bizonyítani is ezt? Mert én nem adtam be statisztikát a kommentemhez, ezt elismerem. De te nem bizonyítottad be, hogy több férfi húz le nőt, mint fordítva, de te meg fel vagy pontozva, én meg le. Szóval aki nőkről ír negatívumot, azt lepontozzák, aki férfiakról, azt meg fel?

Akkor tulajdonképpen egy férfigyűlölet van a gyakorin, nemde? Alapvetően mindkét nem között vannak lehúzósak, de a gyakorin irtó sokan szidják a pasikat. Viszont az biztos, hogy több aranyásó nő akar felszedni gazdag pasit, mint aranyásó pasi gazdag csajszit. De "rendes" párkapcsolatoknál kérdéses, "ki" húz le többször "kit".

31

A fizetés nélküli munkát is számítsd bele. Arról viszont van statisztika! Láthatatlan munkának hívják és bizony azt nők végzik túlnyomó részt. Egy olyan párkapcsolatban ahol együttélés is van, bizony a nő jobban le van húzva, de sokszor a rendes fizetésből is.

Ezért nem is szeretne sok nő már élettársat, párkapcsolatot, mert több a negatív dolog, a kiadás, a nyűg, macera, mint nélküle. És itt most ne azokat a nőket nézd, akik egyedül éhendöglenének -hozzáteszem, szerencsére ebből van kevesebb- hanem egy jóval jobb, tanultabb kategóriát. Nekik igazából nincs szükségük férfire és nem azért mert gyűlölik őket vagy ne vágynának egy társra. De, nagyon is vágyunk egy normális kapcsolatra, csak nagyon nem akartok változtatni.

Fordítsd meg a dolgot, képzeld magad a másik helyzetébe és válaszolj őszintén! Te hogy éreznéd magad, szükséged lenne egy ilyen emberre aki igazából csak egy kolonc pluszba? Dolgozol, gyereket nevelsz, háztartást vezetsz, szülőket gondozod egyedül a párod pedig csak annyit tesz hozzá, hogy elmegy dolgozni és pénzt keres. Ledolgozza a 8-10 óráját és ennyi, ezt pedig egy nő is megteszi. Persze, könnyebb két fizetésből élni, de akkor is több a nyűg, munka csak az egyik személyre a kapcsolatban. Ráadásul lehet megkapja a férfi szüleit, esetleg gyerekeit a nyakába. Egyszerűen nem éri meg és ha egy nő egyedül fenntudja tartani magát a saját keresetéből, akkor megkérdem még egyszer. Mi szükség egy férfire?

És ebben a válaszomban semmi rosszindulat nincs, csak reális részét nézem a dolognak. Szeretem a férfiakat, nagyon jó társaságnak tartom őket, de ezt a "munkán kívül minden a nő feladata" gondolkodást el kellene felejteni, márpedig legjavában még mindig ez az alap. Ebben a korban ez a régimódi felfogás már nem működik.

én is alátámasztom, hogy nagyon sok a lehúzós férfi manapság ebben az országban

mondok is rögtön három példát, akiket ismerek, egyik az exem

15+ milliós autóval jár(t), vállalkozó, egyetlen alkalommal lepett meg egy Tesco márkájú tábla csokival miközben minden második nap nálam ebédelt, és elvárta hogy legyen hús, konzerves Coca Cola (nem tudom mi a pontos neve, ami ilyen kicsi és nem palackos) mert ő csak azt issza, kávé stb. és amikor kérdőre vontam, hogy miért nem kaptam tőle soha semmit a válasza annyi volt "hogy hát én tőled mit kaptam?"

Másik 43 éves, van saját lakása, örökölte nemrég. A barátnőjét rögtön magához költöztette, majd közölte vele, hogy a számlákat felesben fizetik. Pluszba a nő intézi a bevásárlást (ő fizeti az élelmiszert). A lány egyharmad annyit keres, mint ő.

Harmadik, 39-40 éves, anyukájával lakik. Várja a "nagy őt" = egy nőt akinek van saját lakása, jó jövedelme, nagylelkű, tud főzni, és nagyon csinos. Mert a pasi önállóan nem akar lakásra-rezsire költeni, és ezt nem is titkolja. Olyan nő, akinek nincs saját lakása nem jöhet szóba.

A #34-eshez hasonló sztorikkal nálam is tele a padlás. Akkor lássak magyar pasit amikor piros hó esik. Szerencsére több mint húsz éve kicsekkoltam.

A barátnőimtől rengeteg ilyen sztorit hallok. Azonnal oda akarnak cuccolni a mamahotelből, kizabálják a hűtőt, ott héderelnek, használnak mindent, de semmit nem adnak.

Csatlakozom, én emiatt váltam. Miután előléptettek, ő cseszett dolgozni(vállalkozó volt, annyi pénze volt amennyi munkát vállalt). Onnantól, hogy jól kezdtem keresni(az addigi 320 helyett 650netto), a volt férjem csak heti 2x fél napot dolgozott kb, ami elég volt a tankolására, cigijére.

Minden számlát, minden bevásárlást, váratlan kiadást én álltam. Hazaértem este 6-7 között halál fáradtan és várt a felfordulás, mosatlan edényet, szétdobált zoknik meg a "végre, éhenhalok már, mit fogsz főzni?"

Másfél ilyen év után váltunk. Pedig előtte 5 évig normális volt. Oké, sose volt egy rendmániás, de az anyagiakkal nem hagyott magamra régen. 36N

Én is csatlakozom:)

Egyszerűen nem éri meg.