Nők Tinderen tényleg egy 'karaktert' keresnek férfiban ami megfogja őket?

"ha vendégségben vagy és elcseszett egy ételt, hogy "ez ehetetlen!", hanem kedvesebben fogalmazol"

Kedvesen fogalmazni nem hazugság. Az őszinteség nem jelent bunkóságot.

Nem tudom, amiket leírsz, elég szarul hangzanak. Nem akarnék olyan életet, amiben nem lehetek önmagam. Akkor minek élni?

31.

"Nem tudom, amiket leírsz, elég szarul hangzanak. Nem akarnék olyan életet, amiben nem lehetek önmagam. Akkor minek élni?"

Elég régen gondolkodom ezen a dilemmán, nem véletlenül vagyok depressziós. Őszintének lenni szinte lehetetlen (vagyis lehet, de ez nem spontán, mindig kétszer átgondolni amit mondasz és ahogy mondod, ne sérts meg senkit, de utólag okolható se legyél semmiért), hazugságban élni pedig nem kellemes. Nincs igazán helyes megoldás, amivel egyszerre meglehet felelni mindenkinek, de úgy, hogy nekem se legyen kellemetlen.

Alapból ha őszintének kellene lennem, akkor elkellene mondanom olyan dolgokat is, hogy a belső üresség gondolata őrjítőnek hat, az életet magát értelmetlennek tartom, ahol kötelező kényszerfeladatokat kell elvégezni, amit néha megszakít 1-1 kellemesebb élmény, a legtöbb ember iránt nem érzek semmit, még azok irányába se, akik közelebb állnak hozzám, első és egyetlen aki számít az saját magam vagyok, igyekszem mindent megúszni. És ezt senki nem szereti hallani. És ez még csak a jéghely csúcsa volna.

Nem kell elmondanod MINDENT, ha őszinte vagy. Az őszinteség nem jelent sem bunkóságot, se filter nélküli pofázást. Ha nem állok le mindenkinek beszélni anyám haláláról, nem vagyok őszinte? Azért ez nem így megy.

"Őszintének lenni szinte lehetetlen (vagyis lehet, de ez nem spontán, mindig kétszer átgondolni amit mondasz és ahogy mondod, ne sérts meg senkit, de utólag okolható se legyél semmiért)"

Egyrészt nem kell átgondolni, ha alapból nem vagy paraszt. Másrészt ha valamit kimondasz, azért vállalnod kell a felelősséget.

Ha ezt elkezded csinálni, rájössz, hogy ez mekkora megnyugvás a lelkednek. A hazugságok, a félelem, ezek mind nehezek és fárasztóak. Normálisnak lenni meg könnyű és levegős.

35.

Ha pedig az elején megmondja, akkor automatikusan otthagyod. Így legalább egy kicsit jól érezte magát, amíg ki nem derül az igazság. Bár ez persze olyan, mint amikor a nácik bulit tartottak, miközben tőlük 3 utcányira már ott nyomult a Vörös Hadsereg, de legalább kiélvezték azt a pici időt, ami még hátravolt.

37.

Változtatni úgysem tud rajta, hacsak nem időutazó, gyakorlatilag akkor innentől vagy elkönyvelhetné, hogy innentől akkor haláláig mindent elvesztett, ami elég depressziós gondolat, vagy mellébeszél és felcsipeget 1-1 morzsát a boldogság illékony asztaláról.

Mintha alapból nem lenne baj az egyénnek, hogy mondjuk van egy házsártos volt felesége vagy egy gyereke akit nem is nagyon láthat, még a potenciális lehetőségei is elvesznek, mert automatikus elutasítást jelent legtöbb esetben. Sok elvált ember volt a kollégáim között, na az ő életükhöz képest még az enyém is felér egy végtelen fesztivállal.

39.

Akkor inkább csak törődjön bele, hogy a maradék élete már jó nem lehet? Ezt a többség nem fogadja és joggal. Persze, az már egy sokkal "humánusabb" hozzáállás, hogy kínlódjon csak csendben. Régen a rabszolgákat is elverték, ha panaszkodtak.