Csajok, mi a véleményetek az alábbi videóról, ami le írja a tökéletes nőt a férfiak szerint?

Igaza van a lánynak a vidóban.

A férfiak egy multifunkciós nőt akarnak, aki minden szinten simul az igényeikhez. Csakhogy ilyen nő nem nagyon van🤷‍♀️

#22: A kettőt ellentétbe állítod egymással, pedig nem kéne. Én úgy fogalmaznám meg, hogy az a nő jó, akinek úgy alacsonyak az igényei és elvárásai, hogy ezt nem nyugati gondolkodásmóddal párosítja, ahol az alacsony összefonódott olyan szavakkal, mint a rossz, gyengébb, selejtebb, stb. A magas pedig a kiválósággal.

Aki ezen a skálán gondolkodik, az soha nem fogja megérteni, hogy egyes emberek miért keresnek inkább távol-keleti feleséget maguknak és csak legyintenek, hogy "Ez is egy fétises barom, csak nem vallja be, teszi itt magát." vagy "Tuti egy nőelnyomó autoriter féreg, akinek egy házicseléd kell."

#23: A nyugati gondolkodásmód szerint mindenki multifunkciós mindent akar magának. Nem a nőt tárgyiasítjuk, hanem mindent. A nő is a férfit, a gyerek is a szülőt, a szülő is a gyereket, még a házikedvenceinket is. Mindenkit funkcionális szemszögből közelítünk meg, hogy milyen szerepet tölt be az életünkbe, vagyunk mi és aki hozzátesz az egónkhoz, azt megtartjuk, közel engedjük, aki nem, azt eldobjuk, mint egy papírzsebkendőt. Nem megjavítunk, hanem lecserélünk, nem gyakorolunk önreflexiót, hanem vagyunk mi, a tökéletesség csúcsa, az önfejlesztés netovábbja és minden számukra ellentmondó gondolatot kizárunk az elménkből. Hála az égnek létezik Facebook meg fejlett algoritmusok, amik egyre erősebb véleménybuborékba zárnak, ezáltal ahogy az isteni mindenhatósági paradoxont is sikerült feloldani anno a bigott hívőknek, itt is sikerült feloldani a fogaskerék-lét és az egyedi hópiheség közötti ellentétet. Mindkettőt kimaxolva, hiszen lassan már annyira egyedi hópihékké válunk, hogy csak home officeban tudunk úgy igazán kiteljesedni, meg a metaverzumban, ahol lehetünk elf harcosok vagy viking hercegnők.

#25: Ha megfigyeled, minél előrébb tart egy nő az életben, annál inkább szeret azzal érvelni, hogy ő bizony csak annyit vár el a férfitól, amennyit ő maga is beletesz/elért az életben. Hogy ezt úgy érte el, hogy eleve jó családba, jó helyre született, eleve tehetséges volt valamiben, vagy megkopasztott pénzes pasikat, esetleg TÉNYLEG saját erőből és még a nőiességét sem vetette be azt már nem tudjuk meg, mert mindegyik az utóbbival szeret kérkedni, miközben az előbbiekből van jóval több.

Ezzel szemben ha egy nő semmit nem ért el az életben, akkor ő a nőiesség netovábbja, az ártatlan virágszál, akinek van méhe és bármikor terhes lehet és emiatt várja el, hogy a férfi legyen FÉRFI, tegyen bele többet a kapcsolatba. Hiszen (ha amúgy esze ágában sincs szülni vagy csak úgy gondolja még, hogy cuki a kisbaba, mert nem sóztak rá egyet élete végéig 0-24-ben vagy büdös a munka és jól hangzik a GYES, hát még a CSOK) elvégre ő szüli, szoptatja meg van vele többet, a férfi tegye oda magát anyagilag.

Nem érdekes, hogy valahogy ez a kettő típus található meg?

Utóbbi kategóriába beletartoznak a "elcsesztem az életemet, hogy nem önállósodtam, hanem sugar babyként (akkor is, amikor még a fogalom ismeretlen volt) pénzes pasi pénzéből költöttem luxusra, de nem tanultam meg még egy jogsit se tettem le, így tapasztalatlan vagyok az életben 30+-osan vagy 40+-osan" típusú nők vagy a "tizenxév után elváltam és a gyerekeim ennyi és ennyi idősek" nők.

Egyszer olyan jó lenne olyan nővel találkozni, akármelyik típus közül, aki rácáfol ezekre a sztereotípiákra.

Például a "Karrierista nőként feláldoztam mindent a karrieremért, hogy semmilyen kompromisszumot ne kelljen kötnöm a férfi anyagi javaival kapcsolatban. Ami az enyém az a tiéd is, belső értékileg vannak szigorú elvárásaim veled szemben, de ha itthon vársz egy fárasztó munkanap után és megmasszírozol, majd összegyűrjük a lepedőt, nekem az is jó. Ne végezz kulimunkát, mellettem nem kell ilyesmi. Beintézlek ismerős cégéhez 4 órába, kapsz egy kis pénzt, az a zsebpénzed lesz, meg hogy hasznosnak érezd magad, ne unatkozz, amíg én dolgozok. Itt nálam mindent megkapsz, ha bármi kell csak szólj a házvezetőnőnek, kertésznek, sofőrnek, stb."

de olyannak szintén örülnék, hogy "Igazából egy tök átlagos csaj vagyok, aki csaj kiírja társkeresőkre, hogy szeret ezt meg azt meg érdekes hobbijai vannak, valójában ezeket egyszer próbáltam ki valamikor vagy olvastam róla vagy feliratkoztam egy ilyen csoportba, de sose voltam. De majd valamikor szeretném kipróbálni. De igazából csak azért, hogy ne tűnjek unalmasnak, mert alszok, eszem, iszom, szarok, dolgozok és a holtidőben általában Facebookot, Instát vagy TikTokot görgetek, néha filmezek vagy sorozatozok, de azokat is gyakran félbehagyom, meg kapcsolgatom a tévét, mikor full passzív vagyok. Emiatt nem értem el semmit, de karrierálmaim sincsenek, talán ha majd öröklök, akkor lesz egy lakásom és nem kell albit fizetnem. Remélem minél előbb, mert nagyon gyűlölök dolgozni, de tanulni méginkább. Igazából ugyanezt várom el a férfitól is, amit én hozok, a belső érték a fontos, hogy figyeljen oda rám, törődjön velem, jó legyen a szexben meg mivel nekem nincs pénzem tök cikinek érezném, ha ő ilyen wellness programokhoz szokott volna. Az a jó, ha ő is ilyen lusta, léhűtő. Ha neki is lesz a jövőben öröksége az előny, de ha nem, az se baj, hiszen a családi hátteréről az ember nem tehet."

Egyikkel sem találkoztam, eggyel sem életem során.

Helyette van csak negatív téren kombinálódnak a típusok. Van a karrierista, akinek magasak az elvárásai, meg van a semmittevő, akinek azért magasak, mert pinája van. És mindkettő megsértődik, ha aranyásónak vagy sugar babynek hívod. Pedig közelebb áll ezekhez, csak ők legalább őszinték.

Valahogy nagyon nem akarjátok a férfi-terheket is átvenni a férfi privilégiumokkal együtt. Amin egyelőre nincs min csodálkozni, amíg ennyi farokvezérelt SIMP van a világon, meg ennyire tartja magát az a nézet, hogy a nő mégiscsak nő, férfiként neked kell udvarolnod, neked kell anyagilag többet beletenned, mert ő szüli a gyereket (akkor is, ha amúgy esze ágában sincs).

"Amúgy szerinted minden nőt ugyanaz motiválja? Ez beteg.. 🥲"

Szerintem meg teljes mértékben tagadni az evolúciót és a biológiai késztetéseket, ami alól nincsenek kivételek, maximum olyan egyedek, akik jobban képesek elnyomni magukban, de ezeknek meg szokott lenni a böjtje, lásd még perverz papok esete. Ráadásul az intelligencia is semleges a téren, mert ha intelligensebb vagy, akkor jobban megkérdőjelezel bármit, akár a létezésig visszafejtve, kevésbé fogadsz el kinyilatkoztatásokat. És itt kerül a képbe az, hogy bizonyos etikai kódex mellett miért is ne élhetnéd ki vágyaidat, amire az ösztöneid késztetnek, ha ebből jól kiszámíthatóan nem származik károd?

Itt jönnek képbe a különböző embertípusok, különböző személyiségek. Van, aki magasabb fontossággal súlyozza a társadalmi megvetést, más meg még élvezi is, ha polgárpukkaszthat. Egyeseknek a saját neveltetési elveik szentek és sérthetetlenek, mások éppen a hagyományok ellen lázadnak, mert látják, hogy mire vezet és azt is, hogy ha találsz egy személyes stratégiát (ami miatt összeomlana a társadalom, ha mindenki úgy élne, viszont egyrészt mindenki sosem fog éppen emiatt úgy élni, mert az új belépőknek egyre nehezebb lesz érvényesülni, másrészt az, hogy te a jelen helyzetben a röpke 70 éved alatt úgy élsz-e nem igazán lesz hatással arra, hogy az adott korban miből mekkora előnyöd származik. Az meg már téged nem izgat, hogy párszáz év múlva mi lesz.

Még gyerekkel kapcsolatban is személyiségfüggő. Gondolkodhatsz úgy, hogy oldja meg ő is, a te nagyszüleid sem törődtek azzal, hogy nektek milyen életetek lesz, más meg például emiatt küzd az ösztönei ellen, hogy a gyerekeinek jobb világot akar és ebben hisz.

De attól még az ösztön ott van mindenhol. Reggel, amikor fel kell kelni az óracsörgésre, amikor munkába kell menni, amikor ügyes marketinggel vágyat keltenek benned egy termék iránt és elnyomod magadban, vagy akár a szobatisztaság.

A sokat gyakorolt dolgok végül szokássá válnak, de ettől még ahogy a túl sokáig tartogatott vizelet és széklet is egészségügyi problémákhoz vezet, csak mondjuk 20-30 éves távlatokban, úgy az elnyomott szexualitás is. Vagy az, ha érdekből vagy kapcsolatban és nem kívánod a másikat.