Van más valaki így, hogy teljesen kiégett, cinikus és már a nőket sem kívánja?

Én is fullba beleuntam már a társkeresésbe, de ráadásul úgy, hogy sose csináltam igazán és még fiatal is vagyok a 23 évemmel. Mivel aszexuális vagyok, szexuális vágyam nincs, csak érzelmi/romantikus alapon akartam régen barátnőt. De mára már meguntam. Mindent igazából az életben. Nem akarok már semmit, csak meghalni, mert nem vagyok már kíváncsi semmire ebből az életből. Láttam mindent, ami érdekel, csináltam mindent, ami érdekel, már csak be akarom fejezni. Úgy érzem, hogy végeztem már mindennel.

Ez csak egy átmeneti állapot

Eléggé végleteket adtál meg, én így nem tudok szavazni. Én 24 vagyok (N), nem volt még senkim, úgyhogy nem volt mibe belefásulni, inkább az van, hogy az idő előrehaladtával egyre inkább szeretethiányos vagyok és reményteljes, hogy az egész hátralévő életemet majd egy szerető házasságban élhetem le. Persze, nyilván ez csak képzelet, de valahol jólesik.

Én valahogy a mérleg másik oldalán levő férfi vagyok. Sok a partnerem és rengeteg a szex az életemben, valahogy ez éltet. De most már így harmincas éveimben járva, valahogy érzem hogy lassan meg kéne állapodni, mert nem lehet örökké ezt a hedonista életmódot folytatni. Azonban úgy igazán egyik partnerem sem fogott még meg, 1 évnél hosszabb kapcsolatom nem volt, soha nem költöztem össze senkivel. A saját korosztályom már nem tetszik, a 25-30 közöttiek gyereket akarnak hamar, a 18-22 éves lányokkal meg bár jó a szex, de már akkora a korkülönbség, hogy két különböző világ vagyunk. Az ismeretségi körömben már szinte mindenki házas, családos, babázik, vagy a kérdezőhöz hasonlító magányos, általában karrierista ember. Én meg úgy érzem, hogy lassan itt a 40 és ez a vonat elment.