Miért van az, hogy sok férfi vonzónak, szépnek tart, felnéznek rám, tisztelnek, bizalmas dolgokat osztottak meg velem, de szerelmet senki sem táplált még felém?

#10

Igen, ez is elképzelhető, hogy a laza haver csaj kezdeti státusz miatt alakult így ahogyan alakult. Egyet értek a #11-es válaszolóval, bár nem is úgy fogalmaznék, hogy nem lenne vonzó, mert szívesen beszélgetnék és lógnék vele, de valószínűleg nem gondolkodnék abban, hogy több legyen belőle.

Te kb. én vagy, csak nőben.

31F

Ismerős helyzet. Én is randiztam nemrég két ilyen nővel is:

Ha racionálisan nézzük, akkor semmibe sem tudtam volna bele kötni, mert külsőleg nem volt velük semmi baj, belsőleg is teljesen normálisak voltak (értelem, érzelem, értékek stb.). Egzisztenciális téren is jól álltak (jó munka, fizetés, lakás, kocsi), vagyis attól sem kellett tartani, hogy aranyásók.

De az egész összkép egy túl steril, "se íze, se bűze" valamivé állt össze. Nincs "szikra" vagy közönségesebben szólva szexiség...

Férfiban én is ez vagyok, próbálok lazább lenni, piával már megy.

34F

A magam álláspontját írom le, nem biztos, hogy más férfiakra is ez igaz.

Tehát:

A laza havercsaj viselkedés nekem taszító. Vagyis nem taszító, rossz ez a szó. De akkor elkönyvelem a lányt havernak. Csak olyan lányok iránt képesek érzelmeim lenni, akiken azt érzem, hogy tisztel, hogy kicsit félszeg, visszafogott a közelemben. Nem nagyon, de egy kicsit. Vagyis a lényeg, hogy érzem, hogy tisztel. A túlzott közvetlenkedés, haverság stb. jó később, amikor már olyan a kapcsolat. De az elején nekem ez taszító. És az jön le, h a lány barátként tekint rám, semmi több.

Másrészt, amit fentebb írtál, az alapján úgy tűnik valóban, mintha egy túl tökéletes nő lennél. Márpedig beleszeretni általában a másik ember esetlenségeibe szoktunk, nem a műveibe. Ismerek a környezetemből is hasonló lányokat. Olyanok, mint egy gondosan megtervezett, tökéletes szobor. Nagyon szépek, elegánsak, tökéletesek. De ebbe nem lehet beleszeretni. Ez egy merev ridegség a szememben, akkor is, ha közvetlenkedéssel álcázza. Egy nő elsősorban mesterkéletlen, melegszívű, tisztelettudó legyen, és kissé (ismétlem: csak kissé) félszeg, ami a tisztelet jele. Olyan, akin látszik, hogy kell neki a férfi, mert anélkül nem egész. Mit kezdjek olyan nővel, aki egyedül is tökéletes? Aki egyedül is műremek? Akinek nincs már senki másra sem szüksége, mert egymaga is jól elvan? Nem lehet mit kezdeni az olyannal.