Szerintetek az egyedül élő férfiak frusztráltak?

Ez általánosítás.

Miért lenne bármelyik az?

Én még "csak" 3 hónapja vagyok újra a piacon, de már most frusztált vagyok.

Két fő oka van:

1. Tehetek bármit, de van olyan, hogy egyszerűen nincs olyan lány a horizonton, akivel el tudnám képzelni.

2. Sok férfinál ott szakad a cérna, amikor meglát egy gyönyörű, értelmes, kedves nőt egy olyan hapsi mellett, aki tőle (mármint a férfitól) rondább, csóróbb, véznább/dagadtabb, bunkóbb, de cserébe egy xarként kezeli a nőt, aki ezek ellenére fülig bele van esve.

Ezek miatt néha én is rátenyerelnék a "piros" gombra. (Fun fact: a valóságban az egyik kis fehér gomb az indító az orosz atomtáskán, nem a piros)

Több tizenéve nincs pàrkapcsolatom, és az előtte lévők sem voltak túl fényesek. Igyekszem emberek előtt nem mutatni, hogy jobb kedélyűnek, józannak, ne levertnek làssanak engem kívülről, minél több munkàval elhessegetem magamtól az agyalást, de belül érzem, hogy ha nem is frusztràlt, de boldogtalan vagyok. Bàr vannak azért időszakok, amikor remekül elvagyok egyedül, ez tény. Viszont nincsenek élményeim, üresek a nappalok és az éjszakàk, és őszintén szólva félek a jövőtől. És félek az elszigetelődéstől, pedig tökéletesen azon az úton haladok.

Elgondolkodtatott a 8as vàlaszoló is, amit írt. Néhàny baràtommal semmi kedvem sincs talàlkozni, mert nem szeretném làtni, hogy nekik sikerült egymàsra talàlniuk, nekem meg nem, esélyem se nagyon volt, ellentétben velük. Nem tudok szívből nekik örülni. És van, akiket próbàlok is leépíteni, mert köztük tényleg csak frusztràlt vagyok és akàrmilyen jó arcok, pont emiatt nem is nagyon hiànyoznànak. Nem nagyon làtok ebből megfelelő kiutat, egyre jobban csak próbàlom elfogadtatni magammal, hogy nekem magànyos farkasként kell leélnem az életemet.

33/F

12: jaj, hagyjuk már ezt, hogy a párkapcsolatban élők is frusztráltak. Nekem, akinek 2017 óta nem volt rendes kapcsolatom (előtte viszont évekig csodás kapcsolatban éltem), a párkapcsolatban élők nyavalygásai úgy hangzanak, mint amikor egy krőzus úgy panaszkodik: a gyémántcipőm túl szoros!

Közben meg száraz kenyéren nyammognak a szegények (a szinglik) vagy anélkül éheznek. Rossz párkapcsolatból ki lehet lépni, ennyi. Lehet szingli bárki. Pár év szingliség után viszont megeszi az embert a magány. Igen, sok hobbim, barátom van, és én is palástolom, de itt kiírhatom: rohadtul frusztrált vagyok!

" Túl sok problémám van egy párkapcsolathoz."

És hányan vannak ezzel még így. Ebből nem lesz népszaporulat.

18

Nem teljesen állja meg a helyét, amit mondasz. Láttam én olyan toxikus, bántalmazó kapcsolatokat, amiknél ezerszer jobb a szingli lét.

Sok esetben a felek úgy érzik, hogy kifutnak az időből családalapítás terén, és dönteiük kell, hogy inkább egy rossz házasság vagy egy hatalmas kockázattal járó szakítás. A közös tulajdonú ingatlnaról, a már meglevő gyerekről vagy a hitelről nem is beszélve. Azért nem mindig olyan könnyű véget vetni egy rossz kapcsolatnak.