Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tegyek szemrehányást ennek a nőnek, vagy inkább szó nélkül lépjek tovább?
Egy kolléganőmet egy időben életem legjobb potenciális barátnőjének gondoltam, és ő is hasonlóan vélekedhetett rólam, mert erőteljesen kezdeményezett felém, hangoztatta hogy aranyból van a lelkem, tetszik a megjelenésem. Én kezdetben fenntartásokkal álltam a dologhoz, mert kollégák vagyunk, majd idővel annyira meggyőzött hogy mindennek ellenére én is akartam többet. Ez hosszú időn keresztül történt és a végén inkább ő nyomatékosította azt, hogy mégse legyen semmi köztünk, mert kollégák vagyunk. Valahogy meggondolta magát, de láthatóan továbbra is érdekeltem.
Ez után pedig most összejött egy másik férfival, aki annyira más mint én, hogy nem értem az egészet. Mi itt szellemi dolgozók vagyunk, elég introvertáltak is, elegáns megjelenés, diploma, engem személy szerint jóképűnek tartanak de a testfelépítésem jóindulattal is csak átlagos, a nők a lelkem és intelligenciám tartják a legnagyobb erénynek.
Ezzel szemben ez a másik férfi egy kivételesen jóképű pasi, magas, sportos, de a belső értékeit tekintve jóindulattal is csak átlagosnak tűnik. Nagyon tipikus, biztos hogy sok hasonlót láttatok már. Szakadt farmerban jár, instagramon pózolgat szelfikkel különféle trendi öltözetekben, vannak róla meztelen felsőtestes képek is amikor éppen nem a BMW-jével menőzik, nem egy intelligens típusnak tűnik és nem is szellemi munkát végez (bár ez önmagában még nem jelentené azt).
Nem tudok elmenni amellett, hogy ha ez az ő esete akkor én miért jöttem szóba olyan hosszú időn keresztül, ha viszont fontos neki hogy valakinek milyen lelke, intelligenciája van, akkor miért egy ilyen pávával jön össze. Ezt szívesen megkérdezném tőle, hogy magyarázza már el, de ezzel a kérdéssel tulajdonképpen lehülyézném az újdonsült párját (mondjuk annak is tűnik), azt pedig nem néznék szép szemmel, hogy fikázom. Lehet jobb lenne szó nélkül továbbmenni, de böki az oldalam a kérdés.
"szóval igazából már sajnálni sem sajnálom az ő elvesztését"
Akkor miért foglalkoztat annyira, hogy tegyél-e neki szemrehányást, hogy még kérdést is írtál ki róla?
Miért nem tudod elengedni ezt az egészet?
"erőteljesen kezdeményezett felém, hangoztatta hogy aranyból van a lelkem, tetszik a megjelenésem"
"Valóban akartam őt, nagyon is. Csak az tartott vissza, hogy kollégák vagyunk, és tudjuk hogy az bajos."
Miért érzed úgy ezek után, hogy egyformán múlt mindkettőtökön, nem pedig a te döntésed volt.
Őszintén, mit vártál volna el tőle? Mondjon fel, és helyezkedjen el máshol, hogy ne legyen számodra akadályozó tényező, hogy kollégák vagytok?
Vagy mégis mit, ha egyszer a munkatársi viszony miatt döntöttél így?
#20:
"az egyik csak a látszatot jelenti, miközben én nem a feltett képeit ítélem meg, hanem a szándékot mögötte, hogy milyen személyiség az, aki"
Én nem látok különbséget, ak i borító alapján veszi a könyvet, az is a belsejét próbálja megítélni (amennyire lehet).
Gondold át, szerintem te is belátod, hogy ugyanazt irtad le kétszer.
Se a kérdés leírásából, se az azóta történt válaszból nem derül kin számomra, hogy a kérdésbe hogy került a "SZEMREHÁNYÁS" szó..... Miért tennél? Hog merült ez fel?...
Utána már innkább csak azt írod, hogy nem érted, feldolgozni akarod, stb. És ezzel nem is lenne baj, meg us beszélhetitek, miért ne, nyilván együtt dolgoztok, "maradtatok barátol", semmi akadálya tapintatosan-kedvesen szóba hozni, érdeklődni, kíváncsiskodni... de szemrehányást tenni?? WTF...
Egyelőre mégis inkább valami káros indulat vezérel, úgy tűnik...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!