Miért nem tudja néhány férfi elfogadni, hogy hogyan működik a világ, ezen belül a társkeresés sikeressége/sikertelensége?

Részleteiben jól látod a dolgokat, csak nem tudod összerakni.

Te magad írod a kérdésedben, hogy a helyesség szubjektív.

Kb nincs olyan ember, aki ne találhatna párt, amennyiben sokatpróbálkozik és belsőre nem teljesen elcseszett.

Ugyanez megfeleltethető az akadálymentesítésre (a rokkant ember sem tehet róla) vagy az idős korra (ezért van nyugdíj 65 év felett meg kedvezmények), illetve a diák (neki is ezért vannak kedvezmények).

Mi pedig privilegizált hetero fehér férfiként a maximális nehézségi szinten éljük az életet és cserébe még egy párkapcsolatra sincs esélyünk.

Nekem úgy is oké, ha kapok valami előnyt a jóléti államtól, a közös kasszából.

De az, hogy mindenért fizessek teljes árat, semmilyen adókedvezmény vagy adóvisszatérítés sem jár, mert biológiailag egészséges vagyok és örülhetek annak, ha az állam nem vet ki gyerektelenségi adót vagy nem variálja úgy a nyugdíjakat, hogy beleszámítson a gyerekek száma az azért már mindennek a teteje.

Örülök, hogy végre valaki elismeri, hogy mi is hátrányos helyzetű csoport vagyunk.