Tényleg hiba volt, hogy ennyiért dobtam egy jó pasit?

Nem túlzás ilyesmi lépni.

Ha nem érdekel, amiket mond (és ő sem hallgat meg téged), akkor sajnos nem illetek össze, bármennyire is kedves legyen meg jóképű.

Ha már a legelején idegesít, akkor hagyni kell.

Fog jönni olyan, akivel összeilletek.

Nőként általában megteheted. Ha mégsem, akkor megszívtad, de kockázat az egész életben van. Mivel nem ez az első kapcsolatod és nem vagy már tini, gondolom kitapasztaltad a saját piaci értékedet, hiszen a nők mindig akkor szakítanak, amikor bejön a képbe egy következő jelölt. Néha még szex sem kell hozzá, csak egy laza kis flört, ami megadja az önbizalmat és hirtelen felnagyulnak a meglévő fél hibái.

Ugyanaz a marketingpszichológiás placebohatás, mint mikor akkor lesz "minden baja" az autódnak, telefonodnak, stb. amikor éppen szembe jött egy olyan új, ami megtetszett és nagyon meg akarod venni. Ha te tudatosan nem is, az agyad tudat alatt keresni fogja az indokokat még álmodban vagy munka közben is, hogy miért is kéne lecserélni a régit.

Vagy mikor egy függőséget akarsz letenni (ez a másik oldal, a mindig szakító, de egymáshoz mindig visszatérő párok). Elsőre tök könnyűnek tűnik, hiszen te irányítasz. Az elején... Aztán az agyad, a tudat alattid majd megtalálja azt a rést a pajzson, azt az indokot, ami miatt visszaesel újra és újra.

Ne várd a tökéletest, mert a végén tényleg te leszel a macskás néni.

De ne is maradj olyannal akivel nem érzed jól magad, akinek valamilyen tulajdonsága nagyon idegesít, csak azért mert amúgy jóképű, vagy hogy ne legyél egyedül. Mindenkinek van hibája, csak kinek kisebb kinek nagyobb, illetve van amit el tudunk fogadni es van amit nem.

Dehogy volt hülyeség. Ha már most nem érdekel, amit mond, mi lett volna később? Plusz, mi az hogy lecsitit? Ezek szerint őt sem érdekelte túlzottan a te véleményed.

Majd lesz neki is olyan, akit biztos jobban érdekel. Írd le, egy papírra hogy te mit vársz egy párkapcsolattól és hogy te mit tudsz adni, akkor tudattalanul is olyat keresel majd