Milyen gyakori jelenség ez?

"Ha ők is odatennék magukat, vajon nem változna a kapcsolatok kifutása?"

Általában odateszik magukat. Sőt, az eddig látottak alapján átlagban még jobban, mint a férfiak.

At meg nem a nő sara, ha a pasi megjátssza magát.

"Az meg nem a nő sara, ha a pasi megjátssza magát."

Mondjuk számomra az a sok hazugság, pl. amit haverjaim mondanak nőknek tök átlátszó, csak hát nagyon jól néznek ki, nők meg vagy ennyire hülyék, hogy nem látnak át a szitán (állítólag nők ugye elképesztő emberismerők, meg ugye szinte csak a belső számít... csak mégse), vagy egyszerűen nem is érdekli őket és elfogadják, hogy a jó kinézetért cserébe ezt kapják...

Szerintem gyakori jelenség: a férfi azt hiszi, hogy ha összejött a párkapcsolat, akkor az már örökre úgy is marad. A kijózanító pofon nem ritkán a válás.

Segítene-e, ha a nő jobban odatenné magát? Szerintem nem, de teendőjük azért lenne a nőknek is: nem akkor szólni, amikor már a rá sem bírnak nézni a csávóra, hanem legalább egy icipicit hamarabb.

"At meg nem a nő sara, ha a pasi megjátssza magát."

Ez nem megjátszás. Az udvarlás a férfi motivált oldala, amikor nagyon szeretne valamit (valakit), és ezért kihozza magából a legjobbat. Ami utána jön, az a férfi céltalan oldala, mert megkapta amire vágyott, és takarékon pöfög. A férfilecke az, hogy attól, hogy a maximum elég volt ahhoz, hogy meggyőzze a nőt, attól a minimum nem lesz elég, hogy meg is tartsa meggyőződésében.

Az udvarlásnál a nő "megszerzése" a cél.

Tehát ha "megvan",minek udvarolna.

Ezért jellemző hogy amikor a nő ki akarna lépni, szakítana, megint odateszik magukat mert ismét a "megszerzés" a cél.

Folyt Olyan nőknél hoznak hosszutávon maximumot, akik folyamatosan azt éreztetik hogy bàrmikor lelépnek.

Jellemző is amikor egy nőnek gyereke lesz és kvázi "kiszolgáltatott" lesz, hogy akkor kerekednek felül és kezelik le a nőt, vagy nem nyujtanak semmit.