Lányok, ti adtok esélyt csúnya fiúknak?

"Néha azt érzem, hogy sok nő szándékosan kreálja magának ezeket a szituációkat, hogy összejön valami nagyon gázos emberrel és utána lehet használni önigazolásnak, hogy többet ilyesmit sosem fog csinálni, innentől már jogos az előítélet, csak a szépek közül válogat."

Lósz.art.

Én összejöttem egy csúnya sráccal még naiv, fiatal lányként. Az okokba nem megyek bele, így is hosszú lesz a kommentem.

Bántalmazó lett belőle, "csak" lelkileg és szexuálisan bántott, majd a szakításnál veréssel, torkom elvágásával fenyegetett, néha meg öngyilkossággal zsarolt.

Viszont az elején nagyon jókat beszélgettünk, azt hittem, lelki társra leltem, szóval kellett idő, hogy előbújjon a valódi énje.

Ha olyan maradt volna, mint az elején, és tényleg a csodás lelki társam lenne, akkor is vége lett volna a párkapcsolatnak előbb-utóbb.

Azt felejti el a sok sértett, magányos, gyűlölködő pasi, hogy lelkileg leépíti az embert, ha olyannal van együtt, akihez nem vonzódik. Soha, egy röpke pillanatra sem tudtam élvezni vele a szexet. Akkor sem, ha becsuktam a szemem és teljesen máshol jártam fejben. Az is tény, hogy számomra ő szexuális kultúra tekintetében is borzalmas volt az ágyban, de ha hirtelen egy szexistenlepedőördög teljesítményét hozta volna, akkor sem lehetett volna vele egyetlen megveszekedett orgazmusom sem. Egy röpke bizsergés szellőt sem éreztem, akármit csinált, akárhol nyúlt hozzám, akármilyen is volt a szituáció. Az elején frusztrációt és bűntudatot éreztem szex közben, később pedig mérhetetlen unalmat, amikor meg már kijött a valódi énje, akkor már undort is.

Közben meg akárhol (akár filmekben, vagy utcán) láttam jó pasikat, akkor elemi erővel tört rám a vágy, le se tudtam venni a szemem róluk és azon kaptam magam, hogy legbelül vágytam rá, hogy megszólítsanak, szóval úgy éreztem olyankor magam, mintha szingli lennék, pedig soha nem csaltam volna a páromat. Borzasztó bűntudatom volt emiatt.

Erre akartok rákényszeríteni másokat, amikor jöttök az "esélyt kell adni a rondáknak" dologgal.

Lehet primitív qrvának nevezni, de nálam úgy működik, hogy ha nincs meg a vonzalom, akkor soha nem leszek szerelmes az illetőbe. A szerelem a lelki összehang és a testi vonzalom együttes erejével jön létre. Ha nem vonzódom hozzá, akkor maximum emberi/baráti szeretetet, tiszteletet tudok érezni. De soha nem lesz meg az az élmény, hogy alig várom, hogy meglássam, hogy szinte gyönyörködöm benne, minden gondolatomat ő tölti ki, és szívből tudom mondani azt, hogy nem vágyom másra, és csak vele látom a jövőmet.

Szóval nemcsak azért adtam esélyt onnantól csak olyanoknak, akik külsőre is tetszenek, mert az exem egy gázos bántalmazó volt, és ezzel bemeséltem magamnak, hanem azért, mert nem működik akkor sem, ha a másik nem gáz.

Nem fogom bánni soha.

9 éve vagyok már a párommal, tehát rég túl vagyunk már az illúziókon, meg a rózsaszín ködön, de semmi sem pótolhatja azt, hogy szerelemből jöttünk össze, és ennyi év után is megveszek érte szexuálisan + a kezdeti rózsaszín köd helyére az jött, hogy ő ismer engem a világon a legjobban, és ő is így érez velem kapcsolatban, teljesen elfogadjuk egymást, lélekben egymás "otthona" vagyunk, és ténylegesen tűzbe tenném a kezem érte. Ez soha nem jöhetett volna létre egy olyan emberrel, aki iránt a baráti szeretet a maximum, amit tudok érezni.

“Én inkább csak azon csodálkoztam hogy ennyire lesujtó tapasztalatokról számolnak be itt sokan, mintha a világ férgei lennének mind aki csúnya férfinak született.“

Miért ne lehetne ez a konklúziónk a rossz tapasztalataink után? Az említett partnerem ellen majdnem távolságtartási végzést kellett kérnem, mert a rokonaimat fenyegette, meg zaklatott a szakítás után vagy 2 hónapig, vele kapcsolatban soha az életben nem fogok pozitívan visszaemlékezni és ennyit is érdemel.

Nem mellesleg a hollywoodi romantikus filmek tele vannak vele, hogy a happy ending a jó csajnak az, ha a nyomi fiúval összejön. Hát nem az.

Az előttem szólóhoz szeretnék hozzácsatolni gondolatban. A férfi szexualitást olyan magas polcra helyezitek, mintha a nőké nem is létezne. Hisztériáztok, ha egy nő nem akar csinosan öltözködni/elhagyja magát, mert akkor nem áll rá a rúd, de titeket sokszor az sem zavar, ha egy melegítőben, fürdetlenül várjátok a nőt. Pedig nekünk is rá kell hangolódni ehhez.

A mi szexuális életünk, kerek perec megmondom, szr volt. Az egy dolog, hogy nem vonzódtam hozzá, sokszor úgy kellett fürdeni elküldeni, meg hogy ne két hétig legyen ugyanabban a melós ruhában. (Ezek persze együttélésnél zúdultak rám.) Nem mellesleg egy erőszakos dög volt, akit napi 2x fixen ki kellett elégíteni (engem nem, persze, de mindig azt éreztem, hogy jó így, bár ne is nyúlna hozzám), sokszor online óra közben zavart ezzel, vagy reggel nem hagyott aludni, merthogy “neki felállt” - mintha ez valami szakrális dolog lenne. Nem mellesleg látványosan minden nőt kellemetlenül megnézett mellettem - a sori cigótól az 50-es nőkig -, miközben ott ültem mellette 19/20 évesen olyan barátnője, amilyen sosem lesz többet az életben. Közben persze állandóan féltékenykedett. Gyűlöltem minden pillanatát és amikor egy év után szétmentünk, én voltam a legboldogabb ember a világon, hogy végre megszabadultam tőle.

Érdekesség: Azóta volt több kapcsolatom is. Azokban tanultam meg azt, hogy a jó szexhez vonzalom kell és hogy a női orgazmusnak is helye benne. Plusz hogy egy többórás aktust nem feltétlenül kell megelőznie a szorongásnak, hogy “jaj ne, már megint”/“csak legyünk túl rajta”.

"Miért ne lehetne ez a konklúziónk a rossz tapasztalataink után?"

Én elfogadom, természetesen.

Viszont akkor nem értem én hogy mire fel oltjátok butaságokkal az itteni srácokat, amikor magatok is tudjátok hogy csak annyi a kizáró probléma vele hogy rondák?

Ti magatok itt ócsároljátok ugye a ronda férfiakat, rendben van, de akkor miért gondoljàtok hogy bármi esélyük lenne csajoknál bárhogy is?

Korrektebb lenne ha mindegyiknek azonnal a kötelet javasolnátok!

A 44# nem rád vonatkozott Metalány, mert ismerlek annyira hogy te nem vagy az a femináci aki ossza az észt az inceleknek ész nélkül. Te még gyűlölködni sem szoktál, másokkal ellentétben

Szóval nem rád értettem

Akkor rám értetted?

Írtam, hogy fenyegetett, bántott, ebből neked az jön le, hogy csak a külseje volt a probléma?

"Írtam, hogy fenyegetett, bántott, ebből neked az jön le, hogy csak a külseje volt a probléma?"

Nem erről beszéltem

Hanem arról hogy a ronda férfiak általánosan "bántóak" és durván "problémásak"

Ez a tézis amit tulajdonképpen állítotok, még ha ezt nem is szabályként teszitek.

Ennek pedig férfiszemmel egyetlen konzekvenciája létezik: a nők fenyegetésként tekintenek a ronda külsejű férfiakra, ezért ha ilyen adottságokkal áldott meg a sors, akkor kénytelen az ember lemondani a csajokról egy életre.

“ Hanem arról hogy a ronda férfiak általánosan "bántóak" és durván "problémásak"”

Hol állítottam ezt???

#47:

Ez nem igaz. Ha normálisan viselkedsz, akkor akárhogyan is nézel ki, boldoggá fogsz tudni tenni egy nőt.

49#

Az állításod megalapozatlan butaság. Alapvető tévedés, esetleg szándékos ferdítése a valóságnak