Miért nem lehet egyetemen ismerkedni? (meg kb. sehol) 20/F

Valószínűleg én is komolynak tűnök, mert miért mosolyogjak magamban?

Vannak óráim, ahol senkit nem ismerek, így jobb híján ülök egyedül és olvasgatom a jegyzetem, vagy nézem a telefonom. Soha, senki nem akart még velem beszélgetni.

22. A 6-os férfi válaszoló vagyok. De te miről beszélsz? Ott egy csaj egyedül, akivel annyi közös már van bennetek, hogy egy évfolyamba/órára/suliba jártok. Van is valami valódi kérdésed talán ("Szia! Hiányoztam előző óráról. Mit csináltunk?"). Mi a szarért ne mehetnél oda hozzá beszélgetni?

Ezt sem értem, amit páran írtak, hogy jaj mi lesz ha elhajt. Egyrészt én a csajok 90%-ával akkor is tudtam normálisan beszélgetni, ha végül nem lett a csaj a barátnőm. A legtöbb csaj kedves, normális, ha te is úgy viszonyulsz őhozzá. Amelyik meg látod nem olyan, azt lehet hanyagolni. Ne mondjátok már, hogy megsérti a lelketeket egy kis elutasítás. Amit vizionáltok, hogy a hátatok mögött kinevetnek, kibeszélnek, vagy jó hangosan és bunkón elküldenek a ptsába az pedig iszonyú ritkán, de inkább soha nem történik meg.

A csajok 90-99%-ával nem lesz semmi, akikkel beszélgetni kezdesz. Ez még képzeld a jóképű srácoknál is így van. Menni kell és próbálkozni. Kajak nem értem mi ezen olyan megterhelő.

Üdv: Egy másik egyetemista.

De miért kell azt várni, hogy valaki azonnal szerelmes legyen beléd? Te ismeretlenül is szerelmes leszel lányokba és anélkül is úgy érzed, hogy leélnéd velük az életed, hogy akár egy szót váltottatok volna? Nyilván nem, akkor a másiktól milyen jogon várod ezt?

Nem "ismerkedni" kell, hanem megismerni valakit hátsó szándékok nélkül. Nem egyből szerelmet kell vallani vagy randira kell hívni egy lányt, hanem csak beszélgetni vele, megnézni, hogy egyáltalán szimpatikus-e (meglepő, de sok férfinak szellemi igényei is vannak, nem csak az, hogy jól nézzen ki). Ha végül nem vagytok szimpatikusak egymásnak, vagy kiderül, hogy mondjuk van barátja, akkor legfeljebb megmaradtok barátoknak/ismerősöknek. Ha nem egyből eljegyezni akartad, akkor nem lesz oka arra, hogy többet szóba se álljon veled egy sima beszélgetés után.

Én sem vagyok egy nagy barátkozós ember, lassan befejezem a 6. évemet az egyetemen, de szórakozóhelyen illetve egyetemi programokon még sosem voltam. Ennek ellenére van nagyjából 100-150 ember az egyetemről, akivel ugyan nem beszélünk rendszeresen, de pl. egy közös gyakorlat során szóba elegyedtünk és évekkel később is ha találkozunk, akkor megkérdezzük, hogy mi a helyzet a másikkal, stb. A párom is ilyen emberek közül került ki, mert sokkal szívesebben elmentem randizni egy általam legalább részben ismert sráccal, mint egy idegennel, aki mondjuk rám írt facebookon.

"A mai lányokat ennyire nem érdeklik a fiúk?"

Nem a fiúk nem érdeklik, TE nem érdekled őket. Az egyetemista lány a legkelendőbb "portéka" és ezt bizony tudják is magukról. Hány meg hány sztori van arról, hogy egyetemista lányokat sugardaddy-k tartanak el. Ott neked nem sok esélyed van, ezeknél a csajoknál tényleg csak egy dolog számít: a pénz. Ők azok, akik legalább már 16 éves koruk óta minden hétvégén más csávóval bújnak ágyba, te feladnád ezt az életet? Pláne egy olyan pasiért, mint amilyen te vagy? Nalátod.

#23: Bár a 6-ost nem nekem írtad, 23-as elején nekem címezted. Igen, oda szoktam menni. Nem egy barátom is (máshoz, külön).

,,Ha jön bármilyen élethelyzet, amikor adódik a lehetőség váratlanul, hogy oda tudsz menni egy lányhoz egy semleges random témáról érdeklődni, akkor megteszed?" - Igen, az esetek 90%-ában megteszem. Most jöhetsz azzal hogy azon a 10%-on múlik minden. Ami a haveroknál nyilván más arány de ők is szoktak nyitni.

,,A csajok 90-99%-ával nem lesz semmi, akikkel beszélgetni kezdesz" - leírtad amiről sokan megfeledkeznek.