Egy nőnél is probléma a mamahotel vagy kevésbé? 30 éves nő esetén.

23 éves nőként otthon élek.

Dolgozok, eljárok szórakozni, beleadok a rezsibe, mindent magamnak fizetek. Aludni járok haza, meg ha nincs más programom akkor vagyok a szüleimmel. Nem tudom ez miért bűn.

Minek vágjak oda 80-100 ezret egy albira, vagy osszak meg egy albit egy tök idegennel? Ha lesz párom, akkor összeköltözünk.

Tudom, most már divat utálni az ősöket, meg divat elmenekülni otthonról, de én örülök hogy van egy családom aki szeret és segítjük egymást. Ráadásul így havonta 50-100Ft körül félre tudok tenni. Lassan ott tartok, ha megismerem a páromat és neki is lenne az enyémmel azonos megtakarítása, simán lenne önerőnk egy saját házhoz (hitellel).

Felőlem mindenki úgy él, ahogy akar.

Viszont megfigyeltem, hogy rögtön jönnek olyan válaszok, hogy "nem mindenki akar menekülni otthonról, nem mindenki nem bírja elviselni a szüleit, nekem nagyon jó a kapcsolatom a szüleimmel".

Mintha aki szimplán csak külön akar élni, az utálná a szüleit. :D

Én 24 évesen költöztem el végleg, most vagyok 30. Egyedül mentem egy kicsi garzonba. Teljesen normális, hogy az ember szeretne külön élni, élni a teljesen saját életét.

Én nagyon menni akartam. Pedig mily meglepő, nem menekültem és nagyon jó a kapcsolatom a családommal..

Jó, de ha valaki meg otthon él, mi jogon mondod azt, hogy Ő nem éli a saját életét?

A saját életemet élem attól, mert egy fedél alatt élek a szüleimmel.

Számomra meg “menekülés” kategória lenne elmenni, mivel itt is teljesen független, felnőtt életet tudok élni, hisz magamra főzök(más étrendet követek), a saját hobbijaimat űzöm a saját pénzemből, van munkám és saját ismerettségi köröm. Mondjuk az más tészta ahol a szülők beleszólnak az egyén életébe, nem tud otthon saját életet élni. Van ilyen barátnőm. Ezesetben lelépnék.

Ja, meg ugye ha párom lenne, akkor is mennék. Ismerek egy 26 éves pasit aki otthon él és van barátnője 3 éve.

Most ők vajon kussban, finomkodva csinálják, vagy anyuka-apuka hallgatja a reszelést?

Pofátlanság lenne elvárni valamit amit a másik sem teljesít, de ez nem jelenti azt hogy lakással rendelkezők csak hasonlóval jönnének össze!

Ha neked megfelel egy hozzád hasonló, akkor szerintem nem probléma.

De ne várd el hogy egy lakással rendelkező egyén teljes mértékben elfogadjon.(meg kell emésztened ha nem felesz meg!)

Nem kéne mindent ennyire magadra venni... :D

Nem ismerem a válaszadók hátterét, de szerintem ( és ez a saját hátterem) nem lehet saját életet élni, egy 2 szobás panelban, ahol laktok 5-en. Ebből akkor még volt két kicsi gyerek.

Szóval itt nem egy sima étrendre gondolok, mert valaki mást követ, és képes magára főzni. :D

Aki úgy érzi jobb külön, az menjen. Akinek jó otthon, az maradjon.

Ennyi.

Úgy nem is lehet saját életet élni, kedves utolsó.

Két kisgyerek mellől én is eljönnék, az SOK(K).