Elképzelhető, hogy a nem túl távoli jövőben, majd egy mesterséges intelligencia fogja összepárosítani az embereket és így végre megszűnik majd a sok igazságtalanság a tárkeresési piacon?

24! Tudod ha van egy adatbázisod, amiben megtalálják neked mondjuk ötvenezerből a hozzád illőt meg megismersz való életben mondjuk 10-15 embert, nos szerinted melyik a "jobb merítés"? 😉

26! Szexuális vonzalom egy olyan dolog, ami idővel kialakulhat, ha jól érzed magad valakivel, na persze, ha életedben nem voltál még szerelmes olyanba, aki amúgy nem tetszett nem értheted. Amúgy a vonzalom múlandó, a közös érdeklődés, temperamentum meg nem, csak szólok.

28! Írtam én egy szóval is, hogy én incel vagyok? Miért gondoljátok azt, hogy attól, hogy valaki elégedetlen a mostani rendszerrel az feltétlen azért van, mert sikertelen benne? Csak tudom, hogy jobb is lehetne, ha nem kéne kipiszkálni sok száz potenciális barátnőjelöltből azokat, akikkel komolyan érdemes foglalkozni, nevez lustának, de ha egy AI kiválogatná nekem vagy bárki másnak azt a tucatnyi párjelöltet, aki komolyan hasonló hozzá, akkor sokkal jobb és stabilabb kapcsolatok lennének, kevesebb válással és megcsalással.

29-es:

Szerintem segíteni kéne nekik mentálisan.

36-os:

Bár nem a 35-ös vagyok, de azért válaszolok.

Én úgy gondolom, hogy ez a gondolatmenet egyénenként változik. Én nem vagyok vallásos, de valamiért a házasság intézménye nagyon sokat jelent nekem. Kis időben beletelt, míg magamnak is meg tudtam magyarázni miért.

Nekem a házasság a végső elköteleződést jelenti. Persze, tudom, hogy lehet válni, meg minden... de alapvetően a házasság egy olyan pont amikor egymás kis hisztijét tudjuk kezelni, amikor sok vitán túl vagyunk, amikor éltünk már együtt tartós ideig és amikor a szerelem elmúlása ellenére is együtt vagyunk és szeretjük egymást, ragaszkodunk egymáshoz. Nekem pont ezért is furcsa ha valaki 1-3 év járás után házasodik, de ez most nem vita tárgya. Azért tértem erre ki, mert a házasság nekem a végső elköteleződés. És ez egész konkrétan azt jelenti az én értékrendemben, hogy ismerem a párom, ő is ismer engem és vagyok olyan elégedett a kapcsolatunkkal, hogy nem kell arról ábrándozzak, hogy ki jobb nekem, ki nem. Mert igen, nyilván, mindig lesz olyan ember aki jobb a párunknál és adott esetben mi is megfelelünk neki. Ez természetes, hisz milliárd ember van a földön. A házasság (az én értékrendemben) annak a tudatosítása, hogy elfogadjuk, hogy a párunknál van jobb ember, van okosabb, ügyesebb, odaadóbb társ, de MI MÉGIS ŐT VÁLASZTJUK - ő meg minket.

A megannyi lehetőség közül pont egymást választottuk békességben, betegségben. És én például emiatt nem gondolkodok abban, hogy jobb párom lenne-e bárki is.

Tudom, hogy van ember aki úgy gondolkodik mint én. Tudom, hogy van aki nem, és tudom, hogy van aki részben egyetért velem. Csak szerettem volna megosztani az én álláspontomat, hátha így jobban megérted egyes emberek világnézetét.

"35! Arra nem szoktál sosem gondolni, hogy hány olyan ember lehet a világon, aki jobb párod lenne?"

A világon? Az emberek nagy százlékával nem beszélek közös nyelvet (mandarin, hindi, arab, orosz, bengali, stb.), eltérő a kultúrájuk, nem élnék az országukban (Afrika, Ázsia) tehát ők kizárva. Nekem az egyik fő szempont a kapcsolatban, hogy hogyan viselkedünk egymással, hogyan tudjuk megbeszélni a dolgokat, tolerálni a másik hülyeségeit, meddig tart a fizikai vonzalom. És ezeket nem lehet előre meghatározni, ezek csak a kapcsolat során derülnek ki. Biztos van olyan személy, aki jobban illene hozzám a tulajdonságaink alapján, de lehet, hogy a kapcsolat mégsem működne valamiért.

36

Én sem 35 vagyok, de rengeteg ember annyira tróger, kapcsolatra alkalmatlan, vagy mentális vagy egyéb baja van hogy szerintem ez a lehetősége illúziója.

Szerintem az ember inkább örüljön ha van olyan szerencsés, hogy talál valakit, aki elfogadja és aki szereti ahogy van, akivel működik a kapcsolat, akivel építik egymást.

Egyébként sincs annyi "nagyszám" ember: van aki jól néz ki, de kapcslatra alaklmatan, vagy éretlen agyilag, vagy mert nem hűséges. Vagy felszínes. Vagy buta, mint a s*gg. Vagy igénytelen. Vagy minden más fontosabb, vagy érzelmileg nem tudja nyújtani ami kell...

Ez a modern kor népbetegsége: azt hiszed, és abban az illúzióban vagy, hogy rengeteg a lehetőséged, és erős ránézésre ez valóban így is van. De olyat, aki valóban mindenben passzol hozzád, vagy legalább közel mindenben, az annyira kevés.