Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért? Mégis hol ismerkedjek?
21 vagyok , előttem kvázi az élet. Most Szakítottam , nagyon friss a dolog, röviden: a másik nem szeretett úgy mint én őt, más nőkre vágyott, ezért kiraktam. Hatalmas csalódásnak írom le magamban ezt az egészet, valahogy a saját csalódásomnak ÚGY, hogy nem voltam hárpia, lelkileg testileg mindenben igyekeztem a párom kedvére tenni csak épp visszakapni nem kaptam, más a szeretetnyelvünk, nem törődött alapvető dolgokban se úgy velem ahogy kellett volna. Én pedig alárendeltem magam inkább, mert azt gondoltam az a jó ha mindenben elfogadom. Tehát végülis úgy zártam a kapcsolatot, hogy nem volt hibám, vagyis de : túlzottan elfogadó voltam, és az igényeimet inkább a háttérbe szorítottam.
Ő volt az első komoly barátom, 1 évig voltunk együtt. Jó ember volt, nagyon. Én nagyon szerettem. Ha rajongással szeretett volna, és nem csak a kényelem, hogy semmit nem rakok bele a kapcsolatba.,örökké is tarthatott volna.
Előtte rengeteg csalódásom volt, a tini éveimben egy kapcsolatom se volt. Pedig se csúnya, se műveletlen nem vagyok. Járok bulizni, egyetemen ezer dolgot csinálok, sportolok....fesztiváloztam is. mégis azt érzem oda jutottam mint a kapcsolatom előtt: évekig a nagy semmi lesz, párkapcsolat nélkül, csalódásokkal karöltve, mire TALÁN találok valakit, akit őszintén szeretek és nem “csak” egy társat tölt be, mert igaz értékekre vágyok.
Félek elmennek a fiatal éveim, senki újat nem fogok találni. Az exemet még mindig szeretem, és nagyon fáj hogy annak ellenére hogy én szakítottam, nem tudott engem úgy szeretni
Nem vagyok kihívó, nem vagyok irritáló. Akkor miért nem megy? Másokat ostromolják a jobbnál jobb, rendesebbnél rendesebb férfiak, engem meg senki. Látom előre hogy megint évekig a magány vár rám..A megnyilvánulásaim és a környezetem se azt igazolja vissza hogy valami baj lenne a kisugárzással vagy stb.de akkor mi a baj? Nekem miért kell megint éveket egyedül lennem majd?
21/L
válasza:Az a baj hogy rágörcsölsz...
amíg nem jön a potenciális partner, addig tanuld meg szeretni magad, ha ez nem megy és ehhez mindenképp más kell... hát abban az a rossz hogy sokan beléd fognak rúgni. És az életben ugye semmire sincs garancia.. se háborúra/világjárvány” túlélése, párkapcsolat.....
ehhez pedig mint leírtam, hogy ne őrüljön bele az ember, szükségesek a fentebb említettek.
válasza:Ugyan már kislány, 21 évesen, amit leírsz, abból nekem nem az jön le, hogy senkinek nem kellenél. Előtted az élet, ne legyél már ilyen pesszimista!
Én a te korodban olyan életet éltem, hogy le se merném ide írni. Pedig nem voltam soha egy szépség, de mégis mindig volt pasim, mert nem görcsöltem rá semmire. Ha egy hétig tartott, akkor addig, ki nem szarja le, következő buliban akadt másik. Nem mondom, hogy kurvulj el, de vedd sokkal lazábban a dolgot.
Persze, először gyászold el a pasit, tarts egy kis szünetet, de aztán vesd bele magad az életbe, és ne akarj mindjárt egy tökéletes kapcsolatot, a laza kis flörtök ugyanúgy rendben vannak. Éld ki magad, mielőtt megtalálod az igazit. Sok sikert!
válasza: válasza:"Félek elmennek a fiatal éveim, senki újat nem fogok találni. Az exemet még mindig szeretem, és nagyon fáj hogy annak ellenére hogy én szakítottam, nem tudott engem úgy szeretni"
Először legyél túl ezen, aztán majd beszélgetünk arról, hogy esetleg miképp kellene újat találni. Amíg ilyen gondolataid vannak, addig jobb lenne, ha megóvnád magad, és a többieket is magadtól. Ez egy rendkívül jó táptalaja a következő katasztrófáknak. Hallottál már a gyász folyamatáról? Tanulmányozd!
válasza: válasza:21 vagy... Ez a kerdes egy vicc? Valassz egy normalis pasit es ennyi.
(Egyebkent, most hol vannak azok a noi hozzaszolasok, amik a ferfiak altal kiirt hasonlo kerdesekre mindig jonnek, hogy az illeto csak panaszkodik, nem tesz semmit es incel?)
válasza: válasza:"én meg vergődtem , mindig foglalkoztam a másikkal, de az én vágyaim, nem kerültek meghallgatásra"
Ezért szakítottál. Jól van ez így.
válasza:Élj úgy, hogy ne egy férfitól, párkapcsolattól függjön, milyen az életed. Ha ez sikerül, máris nem a nagy semmi lesz az egyedül töltött idő. Sokkal inkább rengeteg kalanddal, izgalommal teli élet, amit mind magadnak köszönhetsz.
Én 30 éves múltam, rendes párkapcsolatom nem is igen volt, pedig sokan szépnek tartanak, érdeklődnek is férfiak, de valahogy nem jött össze sose. De visszanézve egyáltalán nem azt érzem, hogy a nagy semmi lett volna, így is rengeteg élményben volt részem, és sokszor örülök, hogy inkább így alakult, mint hogy én is beálltam volna a sorba és mostanra egyedülálló anyaként próbalnek valahogy tulelni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!