Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi van akkor, ha egy vadidegen férfinél érzem azt az érzést, hogy ő az akit mindig is kerestem?
Tudjátok, vagy olvastatok már erről a fura érzésről gondolom..
Na szóval van egy idegen férfi néha látom őt itt ott a városban.Akárhányszor meglátom mindig ezt érzem, nagyon rossz és ilyesztő is vhol.
Nemrég nagyon nehezen, de megtaláltam facen, és persze házas, családos.
Aztán nem láttam egy darabig, viszont most újra az utamba akadt, nagyon rosszul érzem azóta magam, pedig általában egy kicsit agyalok rajta aztán simán tovább lépek ezen az érzésen. Szóval nem úgy, hogy rá vagyok görcsölve, hogy úristen életem szerelme most mi lesz.... stb,nyugodtan élem tovább az életem, ismerkedek ha úgy hozza, stb
Most miért nem lépek ezen túl? Mi bajom van?
Éltetek át már ilyet? Mi lett a vége?
És szerinted a szája formájából fogod azt érezni, hogy "mintha ismerném előző életemből"? Mindenki tudja mire gondolt a költő, én meg elmondtam, hogy mi miatt van. Ha nem hiszed, akkor keress egy pszichológust, és kérdezd meg.
Valami az agyában megcsalja az explicit-implicit memóriát, és azt hiszi, hogy dolga van vele. De valójában nincs nagyobb dolga annál, mint, hogy a fejében az idealizálást abbahagyja, mert ez egyébként nem egészséges.
Ha pedig nem érted, amit írok, akkor szólj, ne vitatkozz úgy, hogy nem érted
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!