Pszichés problémával hol kereshetek akár lazább, akár komolyabb párkapcsolatot szerintetek?

#10 Igen, de nem társkeresőn ismertem meg. Kollégák voltunk.

Miben nyilvánul meg a "pszichés probléma"?

Az ember nem a problémáival indít a társkeresőn.

Erre találták fel a társkereső oldalakon a "bemutatkozás" funkciót, ahol azelőtt lehet megosztani a legfontosabb dolgokat, hogy elkezdenétek beszélgetni. Így kevesebb emberrel fogsz tudni elkezdeni beszélni? Igen. Viszont az a baj, hogy olyan megoldás nem nagyon van, ahol a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad. Vagy előre jelzed ezt, és akkor kisebb eséllyel fognak szóba állni veled, vagy utólag, akkor viszont félbe fog maradni a legtöbb beszélgetésed. Ez viszont nem csak társkeresőn lehet probléma, hanem személyesen is.

Nekem kamaszként krónikus bélgyulladásom volt, ma is kb. semmi alapélelmiszert nem ehetek. Később még lett több nyavalyám, mint gerincsérv, amitől 5 évig minden nap fájt a lábam végig és bogyókat kapkodtam. Na mindezektől totál halálfélelmem volt és persze irdatlan sok fóbia rakódott rám és nagyon selejtesnek éreztem magam. Volt, amikor a sarki kisboltig nem mertem elmenni. De aztán valahogy, amikor muszáj volt, mégis csak eljártam orvoshoz, pszichológushoz, külön költöztem, leraktam két diplomát, váltottam munkahelyeket... lett két gyerekem, aztán elváltam, aztán túléltem egyedül, aztán új társam lett... És most jól vagyok (csak 30 év kellett hozzá:D). Mindezt persze apránként, de sokszor kellett nagy levegővel nekem sok bátorság hozzá. Mit szépítsem, az összesen két "fiúmmal" (mert csak komolyban gondolkodtam) sem azzal kezdtem (társkeresőn), hogy "helló, Mari vagyok és félek meg fájok", hanem igen, a 2-3. levélnél meséltem el, és mégis leveleztünk tovább. Kötetlenül érdeklődve egymás iránt mindenféle elvárás nélkül, azzal, hogy ebből még bármi lehet... ha majd nem, akkor nem, de legalább jót dumáltunk... és ez ment hetekig, mielőtt találkoztunk volna, s utána sem rögtön döntöttük el, mit akarunk egymástól, csak élveztük egymás társaságát. Szóval nekem ez bevált, azért ajánlom, hogy ne mennyiségre, minőségre menj, ne bárkit akarj bármire, mert "úgyis" csak azt érdemled, hanem olyat, akivel összeilletek. Az ember vagy bezárkózik a félelmeibe, vagy tesz az álmaiért. Ez esetben biza reklámozza magát. Egyébként ahogy látom, a környezetemben mindenkinek megvan a maga keresztje, saját magad ásod el, ha azt hiszed, mindenkinek könnyebb és szebb az élete, mert szerencsésebb és ügyesebb.