Mit tennétek, ha 32 év valamennyi párkeresési próbálkozásotok sem sikerülne?

Ez azt jelenti, hogy:

-Valamit nagyon rosszul csinálsz

-Nincs nagy értéked a nők szemében

Szóval ezeken kezdenék el gondolkodni, hogy mik a hibáid, milyen területen vagy elmaradva és hogyan tudnád ezeken megváltoztatni.

Pl.:

Csúnya vagy?

Menj konditerembe, heti 3-4x évekig és járj jó ruhákban. Hiába van bármilyen születési deformációd vagy akármilyen küllemi problémád, a maximumot mindenképpen kitudod hozni magadból ami biztosan 100x jobb mint a mostani kinézeted.

Nincs lehetőséged ismerkedni?

Kezd el egy új hobbit, járj közösségbe, beszélgess új emberekkel stb..

Talád meg a problémákat, majd a megoldásokat.

#15

A #7-es kérdésre akartam válaszolni. :)

Egyik rokonom lassan negyven és még soha nem volt párja. A saját anyja azt mondja, hogy csak akkor lesz nője, ha ő maga tesz egyet az ölébe. :D

Nem mindenkinek osztottak párt.

En mar reg nem probalkozom, nincs ertelme.

37F incel

Én ha eljutok randira, mindig megbánom, olyan rosszak és erőltetettek voltak.

A nők elvárják hogy szervezkedjek, utána meg végig unott pofával ülnek, aztán jön a lekoptatás.

Aztán belegondoltam minek szívatom magam ezzel, ráadásul időbe és pénzbe is kerül. Úgyhogy inkább elfoglalom magam mással. 31f

Érdekes, én pont ennyi idős koromra (az ún. Krisztusi kor) tűztem ki hogy már akkor nem élhetek, addigra végeznem kell magammal. Mert ha megélném totál sikertelenül (természetesen) azt a kort, ami már a fiatal évek teljes elmúlását jelenti, de felmutatnom magam számára nem tudok semmit (a prostikon kívűl) akkor szégyen lenne élni. Már most 29 évesen is az, egyszerűen elviselhetetlen a gondolata hogy harmincas meglett férfikorban is így tengődjek.

Szóval az egyetlen megoldás számomra az önkezűség.

Én másnak ezt nem javaslom, mert mindenkinek magának kell eldöntenie hogy mit akar az élettől. De az biztos hogy így élni nem érdemes.