Normális dolog az ha még komoly kapcsolatom nem volt, de akár az első komoly barátnőmmel képes lennék megházasodni, gyereket vallani?

Utolsó válaszoló : szüleim egy év ismeretség után vállaltak gyereket, utána jött az esküvő és közös lakás ( majd később ház ) vásárlása. Ennek több , mint húsz év ( anyukám a húszas évei közepén járt , apum a harmincas évei elején ) és köszönik szépen , jól elvannak.

Támogató családban nőttem fel, nem kellett nélkülöznünk, mai napig összetartunk .

Édesanyám mindig azt mondja, hogy csak azzal legyél kapcsolatban, akivel hosszú távon is el tudnád képzelni az életedet és ne pazarold a fiatalságodat másra .

( volt több komoly kapcsolata is édesapám előtt)

Én se gondolnám , hogy olyannal kéne együtt lennem a legszebb éveimben, aki utána még sem akar tőlem semmit se hosszú távon . Nyilván a puding próbája az evés, senkivel sem kell úgy ismerkedni, hogy na most ő a férjem / feleségem lesz. Viszont ha valakivel klappol minden( közös célok , értékek , megvan a kémia , van összhang az ágyban), akkor vele miért ne lehetne hosszú távon tervezni ?

#11

Akkor te pont egy olyan családba születtél bele, ahol működött a korai házasságkötés. Én személyesen ismerek olyan történeteket, ahol szintén nagy volt a szerelem, közös célok, miegymás. A vége haragban történő válás lett, aminek a gyerekek lettek a legnagyobb elszenvedői.

Egyik kollégám 2. gyereke még 1 éves sem volt, már szétmentek a szülei, mert anyuka félre kacsintott. Ott is úgy indult a történet, hogy alig ismerték egymást, de már ment az örök szerelem. Az ismeretségi körömben összességében több az elvált/újraházasodott ember, mint az, aki egyszer sem vált.

Olyanra is ismerek példát, ahol nem váltak el, és úgy kellett felnőnie a gyereknek, hogy a szülei éjjel-nappal ölték egymást.

Ezeknek a legtöbbje pár év után házasodó történet volt.

Neked szerencséd volt, nekik nem.

(Felőlem mindenki akkor házasodik, amikor akar.)