Női szemmel, 35 éves korára mije legyen egy férfinek? Milyen egzisztenciával bírjon?

Nem az anyagi helyzete számít, hanem az, hogy a vele valo párkapcsolat működőképes e. Lehet e vele fejlődni haladni családi fészket létrehozni vagy nem.

Lehet übergazdag is vki, ha semmire nem jó egyébkent csak szexre.

Meg lehet szegényebb is akivel viszont(ha az ambíciózus es nem egy szerencsétlen) együtt karöltve elérnek mindent.

Eszed legyen elsősorban. Annyira unalmas már ezt az egzisztenciális badarságot olvasni újra és újra.

35 évesen vagy élj függetlenül, vagy legyen jövőképed. De aki normálisan gondolkozik, az amúgyis előre tervez. Ha ennyi idősen is azon aggódsz, hogy milyen ház, kocsi, meg vállalkozás kell egy nőnek akkor sem lennél boldog, ha ezek meglennének, mert nem jutna normális nő.

29 éves vagyok.

20 eves koromtól dolgozom es azóta is éltem külön egyedül albérletben.

Egy 35 eves pasitól szerintem elvárható hogy ne a szüleivel éljen. Mindegy hogy albérlet vagy saját, csak külön éljen, legyen motivált a saját életre. Legyen talpraesett.

Legyen egy biztos állása. Hogy van e kocsija igazából mindegy, ha nincs attól még nem koptatom le. De nyilván praktikusabb ha van.

Környezetemben, ismerős köreimben a férfiak 90%a szülőktől külön él, saját autóval rendelkezik. Tehat ilyen szempontból megfelelélnek. Az más kérdés hogy nagy részük olyan tulajdonsággal rendelkezik, hogy az életbe nem kezdenék velük.

Párkapcsolatokban csapatmunka van.

Az szamít csak hogy a férfi mennyire egoista(ha pl gazdag),mennyire buta primitív(ha szegény) VAGY mennyire csapatjátékos(belead e a közöse ha gazdag, illetve ki tudja e magát nőni, ha szegény)

Nem írok konkrétumokat, de általánosságban nőként azt tudnám mondani, hogy minimum ott tartson az egzisztenciában mindkét fél.

Ez az én esetemben lakás (nekem volt hitelem), autó és egy biztos állás. Az ideális partner egy szinten van velem, és akkor együtt összefogva tudunk tervezni közösen.

Szerintem 35 évesen alap, hogy már egyedül él, szülőktől külön. Addigra ha nem volt a külön költözésre igénye, akkor az már nem is fog változni. Nem feltétel, hogy saját lakás legyen, de ha albérletben is lakik, legyen annyi megtakarítása, amihez ha az én megtakarításaimat is hozzáadom, akkor legalább hitelre vehessünk egy saját kecót.

Az autó plusz pont, de itt azért számít, hogy milyen életvitelt folytat, van-e rá szüksége egyáltalán vagy sem. Azért ha esetleg úgy adódna, legyen olyan anyagi helyzetben, hogy tudjon venni, akár használtan egy jobb állapotú, nem túl öreg autót.

Igazából nem feltétlenül az a lényeg, hogy pont most mije van, hanem hogy az anyagi céljai reálisak és megvalósíthatóak legyenek, nem olyan nagy időtávon belül. Tehát ha megismerkedek egy 35 éves férfival, nyilván nem másnap fogok neki egyből gyereket szülni, de ha oda jut a kapcsolatunk, akkor ne amiatt kelljen még ~5-10 évet várnom a babázásra, mert addig nem tudunk saját ingatlanba költözni vagy anyagilag bizonytalanok a mindennapjaink.

28 éves vagyok, van saját lakásom (hitelt fizetem még egy évig, de utána az is lejár), autóm nincs, de Budapest belvárosában élek és szükség szerint a car-sharing lehetőségekkel élni szoktam, illetve ha úgy adódna, van megtakarításom, tudnék venni szükség szerint autót is. Szóval annyira nem gondolom elszálltnak az igényeimet.

Teljesen mindegy hogy all anyagilag csak jó ember legyen!

(A párom orvos) 😀