Ha 28 éves férfi vagyok, de szüleimmel élek, akkor van esély komoly kapcsolatra?

Semmit nem számít. Elvégre (szerintem legalábbis) egy valóban komoly kapcsolat nem ott kezdődik, hogy egyből összeköltöznek a felek. Én biztosan nem bútoroznék össze pár hét járás után senkivel sem.

Szóval miért zárná ki a komoly kapcsolatot a szülőkkel élés? Majd ha valóban komolyra fordul a dolog akkor a KÉT FÉL közösen megtervezheti, hogy összeköltöznek. Akkor van baj, ha valamelyik ezt nem akarja...

" a szüleim szívesen kozoskodnenek a párommal a házon."

Annak idején mikor az én szüleim fiatalok voltak, ők is így gondolkodtak. Nagy volt a ház ezért a szülőkkel laktak.

Ott is a szülők találták ki, hogy a fiatalok "nehogy már panelba menjenek" (akkor építettek egy csomó panelházat)! Meg is lett az eredménye! Állandó konfliktus volt az idősebbek és a fiatalok között, pedig külön házrészben laktak! A vége az lett, hogy szinte menekülni kellett a fiataloknak, és építkezésbe fogtak! Már a félkész házba beköltöztek, csak hogy magukban lehessenek!

Szóval mondani könnyű, hogy majd szívesen közösködnek a pároddal, de ezt napi szinten az év 365 napján végigvinni konfliktusok nélkül szinte lehetetlen. Mindig éreztetve lesz a párodon, hogy az nem az ő háza, még ha ezt senki sem mondja ki, akkor is! Én ezt családi tapasztalatból mondom!

Van egy nagy probléma: attól, hogy rád hagyják a házat, még ők ott fognak lakni és valószínűleg haszonélveszeti jogról nem mondanak le.

Így viszont csak akkor működhet a dolog, ha teljesen elkülönített a te lakrészed, azaz: külön bejárat, vagy konyha, spejz, fürdőszoba. Tehát nem kell minden nap őseiddel találkozni.

Ha ez nem megoldható, akkor is lehet ismerkedni, de készülj rá, hogy amint alakul a kapcsolat, költöznöd kell albiba.

Akinek nincs hol laknia vagy nagyon szegény és alig telik albérletre olyan talán.

De épeszű nő nem akar örökké anyosekkal lakni.

Soha nem költöznék olyan pasihoz aki a szüleivel lakik!

10ből 1 amikor anyós - após puszipajtás a barátnővel...

Ez szerintem nem egészséges