Melyik a pontosabb fordítás a nyelvünkre ennek a nőbeszél szóösszetételnek?

"akkor azokra értem, akik az anyjuk szoknyája alá bújva, 30on felül is még a pincében WOW-ozva töltik a napjuk nagyobb részét, nem dolgoznak, nem önállósodnak, és mindemellett nem is nagyon élnek társas életet (ebbe a párkapcsolatok is beletartoznak)"

Most akkor tisztázzuk:

Anyám nem hord szoknyát, 30 még épp nem vagyok, van saját földszinti szobám, ahol HOI-zni szoktam nem WOW-ozni, dolgozok is és persze mellette nyilván nincs párkapcsolatom, de barátaim igen.

Szóval ne ócsárold itt a mamahoteles inceleket, mert kb. fullra fals amiket írsz

A mamahoteles incel nem külső tulajdonság, hanem élethelyzet. Én azt értem alatta (bár szerintem életemben nem használtam), aki azzal takarózik, hogy "nincs akihez szóljon" ha külön költözik, meg "semmi értelme, csak tömi mások zsebét" mert sokkal kényelmesebb az anyja mellett, aki főz, mos takarít és az otthon élés kényelme mellett tehet(ne) félre pénzt, sok esetben szinte az összeset, mégis kilóg a feneke a legtöbbnek a nadrágból. Összességében, az a férfi a mamahoteles, akiben 0 az elszakadás igénye, mert így rohadt kényelmes, a különélés pedig felelősséggel és kötelességekkel járna, ami már túl sok egy nagy gyereknek.

Ha az incel szót is mögé passzintjuk, akkor annyi a különbség, hogy olyan fentebb említett ember, aki még nem volt nővel.

Pontosan az vagyok 15#

Ez a leírás már sokkal helytállóbb

"aki azzal takarózik, hogy "nincs akihez szóljon""

Biztos én élek alternatív univerzumban, de ha nincs valami jó, legkésőbb egyetemen összeszokott társaság, akkor mégis kihez szóljon az ember, ha egyedül lakik egy lakásban? Nagyon magányos tud ám lenni, nem véletlenül tartanak annyian állatot. Nők is...

"ha külön költözik, meg "semmi értelme, csak tömi mások zsebét" mert sokkal kényelmesebb az anyja mellett, aki főz, mos takarít"

A kettő hogy jön össze? Mi köze egymáshoz?

A mások zsebének tömése pedig egy megrendíthetetlen közgazdaságtani érv. Olyan nővel sosem lennék, aki szórja a pénzt, ha nem muszáj. Az albérlet a drogok (beleértve az rendszeres alkoholt és a cigarettát) után a legnagyobb felesleges-luxus. Már amikor nem az utca az alternatíva, ebben az esetben sajnos kényszer. Pont ezért illene megbecsülni azt, ha valakinek nem muszáj mások zsebét tömni.

Azt az embert is el tudom fogadni, aki 18 évesen már lázadása csúcsán van és bulikázni akar meg menőzni, hogy milyen önálló (mintha otthon nem tudnád megmondani egy NORMÁLIS anyának, hogy "anya, ma én főzök és ne szólj bele, szakácskönyv alapján csinálom, idekészítettem a poroltót is a biztonság kedvéért" vagy azt, hogy "anya, a hét egyik felében én takarítom ki az egész lakást") vagy és természetesen posztolod is a közösségi médiába. Csak azonosulni nem tudok vele.

És azt is elfogadom, hogy nem egészséges túl sok időt felnőttként a szülőkkel tölteni, de nem attól, hogy valaki egy lakcímen lakik valaki mással még nem jelenti azt, hogy feltétlenül sok időt is töltenek együtt.

"és az otthon élés kényelme mellett tehet(ne) félre pénzt, sok esetben szinte az összeset, mégis kilóg a feneke a legtöbbnek a nadrágból."

Az ilyenekkel nem kell összejönni. De a flegma "mamahotelesek kíméljenek" duma helyett nem lenne egyszerűbb rákérdezni?

18, persze egy tökéletes világban biztos így működik az otthon élés. De egyetlen ilyen példát se láttam, mindegy, hogy az otthon élő "gyermek" 20 és 35 év között hol van épp korban.

De biztos akad ilyen is valahol, már csak a nagy számok törvénye alapján is. De ettől még a többség teljesen tudatlan ág önellátás, önfenntartás terén és lusta is hozzá, ha épp van is róla fogalma, mert anyu úgyis megoldja.

Nekem nagyon negatív tapasztalataim vannak velük kapcsolatban és jellemzően maga a kapcsolat se egészséges az otthon élő felnőtt és a szülei közt, pont azért, mert soha nem alakultak ki a felnőtt-felnőtt viszony szabályai, szokásai.