Miért van az, hogy azok az emberek, akik hosszú kapcsolatból lépnek ki, azok később is találnak hosszú távra társat, míg más meg egyszerűen hiába keresgél, egyáltalán nem talál?

Az árvíztűrő tükörfúrógép lehet az oka, mert az illatos-omlós csirkét, a tejfölösnokedlit és a hagymacsípősmkndenmehtbelét a többség szereti. Vagyis én például igen.

De amúgy hosszú kapcsolat után vagyok évekkel, és szingli, mert... hát lejöttem az életről rendesen vele, és még nem vagyok 0-n.

Akik egyik kapcsolatból a másikba ugrálnak, azok viszont inkább kapcsolatfüggők, mint valódi kötődést megélők.

Akik keresgélnek, azok valószínűleg tudják, mit akarnak - de legalábbis azt biztosan, hogy mit nem. Egy idő után nehezebben köt kompromisszumot az ember, mert inkább érzi megalkuvásnak, ami viszont nem kell (hacsak nem kapcsolatfüggő az illető).

Hát ezért... mert tudod, mit akarsz, és azt is, hogy mit nem.

Nem jó neked bárki/akárki, hanem Az a Valaki kell, aki mellett érzed, hogy passzoltok. Persze nem az ablakban búslakodva kell várni a szerelmet, de ezt erőltetni nem lehet.