Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Független lányok/Nők 25-35 között, tudtok válaszolni lent a kérdésemre?
Nem vagyok egy leszólítós, de erőt tudok magamon venni. Érdekelne, hogy ha tegyük fel van egy szituáció ( nem egy ismerettségi körben ahol adott hogy beszélgetnek egymással az ott lévők ), hanem idegenek közti szituáció:
Odamegy hozzátok a srác, tegyük fel tetszik a megjelenése alapján ( mást az elején semmit nem tudhatsz róla, ahogy ő se rólad ): mi általában a reakciótok? Azt nézitek amit mond? Ahogy mondja? Vagy hogy mondja egyáltalán?
Én rajtam szerintem látszik a zavar, van aki azt mondja nem, de szerintem eléggé. Bár napja válogatja.
Azért nem megyek általában oda mert gyáva vagyok, nem akarok elutasítást kapni illetve 'szövegem' sincs. Ha lejön a srácnak nem tetszik hogy oda kell menni az gondolom visszás igaz? Hiszen zavarban van kellemetlenül feszeng, le is izzad akár?
Köszi előre is a segítséget! :)
Múltkor odajött hozzánk (egy barátnőm és én) egy csávó. Látszott, hogy nagyon zavarban van, meg a hangján is hallatszódott az izgalom, de ez egyáltalán nem zavart.
Nagyon tetszik, ha valaki bátor. Akkor is bátor a szememben, ha közben úgy citeráznak a lábai, hogy majd' összeroskad, mert idejött, és CSINÁLJA.
Kaptunk pár tök jó tippet, tényleg szimpinek tűnt.
A visszautasítást viszont már nehezebben viselte. Talán ez a legrosszabb rész - persze, nyilván nem esik jól, de el kell fogadni, ezzel jár.
Ő csak a nyomulós fajta volt, de valaki egyenesen átesik a "nem is kellettél, hülye dagadt kva" módba. Nagy eséllyel emiatt nem szereti a nők többsége, ha próbálkozik valaki, mert nem fogadják el a "nem"-et :/
Egyáltalán nem baj, ha zavarban van. Számomra, ha túl magabiztos, és úgy lép hozzám, az inkább ijesztő vagy bosszantó. Olyan, mint mikor a telemarketinges felhív ebéd közben, és elkezdi nyomni rád a betanult dumáját, a legkevésbé sem zavartatva magát.
Azért azt vedd figyelembe, hogy a mai világban, ha egy magányos nőt megszólít egy vadidegen, az alapvetően ijesztő, hiszen lehet csöves, drogos, elmebeteg, szatír stb. Csak felsoroltam a leggyakoribb lehetőségeket. Pláne ha csak úgy álldogálsz és bámulod az embereket, mint valami NPC, az nagyon creepy.
Akkor már sokkal megnyugtatóbb, ha láthatóan valami tevékenység közben szólítasz meg valakit. Például éppen kocogsz, kutyát sétáltatsz vagy vásárolsz.
De tényleg ne legyél túl nyomakodós, mert az rohadt taszító.
hat az gaz, ha valaki csak ugy oda jon, hogy en elotte kb ra sem neztem, csak o ‘kinezett’ maganak, aztan leszolit es kozben meg izgul is, zavarban van. nem szimpatikus.
eleve csak akkor elfogadhato, ha idegenek leszolitanak, ha elotte adok neki jelzeseket. tehat felvesszuk a szemkontaktust (nem, nem csak ‘ranezek’ ahogy random emberekre ranez az ember az utcan), esetleg ra is mosolygok vagy valami. tehat ha jelezem neki, higy nem kozombos es nyitott vagyok. akkor oke, de ha csak ugy a semmibol elemtoppan, az nagyon nem jon be.
valakinek buztos cuki, ha zaravban van a srac, nekem igy 30 felett mar ferfiatlan es bena. ez van.
Nekem az összes általad felsorolt átlagolódik ki úgymond. Az összbenyomás számít. Sajnos idegenek sokkal hamarabb el tudják játszani az érdeklődésem, nem szeretek teljesen idegen emberekkel ismerkedni, akiket akkor látok először, mikor fel akarnak szedni (és valószínűleg utoljára is).
Nekem még ilyen helyzetből nem lett kapcsolatom, pedig ismerkedtem már elég sok helyen. De valahogy nem tetszik, főleg ha nem szórakozni vagyok az adott helyen. Akkor kifejezetten irritál, hogy valaki ennyire ne bírjon a vérével.
Koncerten, nyaraláson egy fokkal jobb.
De a számomra igazi terep az, ahol rendszeresen egymásba futhatunk később és nem viselkedik velem úgy az illető, mintha az élete múlna rajta. Ilyenkor én is lazább vagyok, türelmesebb, ezerszer szívesebben beszélek azzal, aki a munkahelyemen, egyetemen, baráti körben, stb áll velem szóba úgy, hogy ő is gyakran jár oda. Egy ilyen helyzetben nem vagyok az a típus, aki az első találkozás után leír valakit. Főleg hogy sanszos, hogy találkozunk. Ha tetszik az illető, függetlenül attól, hogy mennyire volt fura, meg szoktam sürgetni az újbóli összejövetelt. :)
De mikor bizonytalanul kell azonnal döntenem, általában inkább nemet mondok, mint igent. Ezért mondtam eddig mindig nemet az ilyen random ismerkedő emberekre. Nem viselkedek velük undokabban meg semmi, de nem fogadom el a meghívást, akárhova hívnak. Főleg ha valaki buszon meg ilyen helyeken nyomul
Először azt, ahogy mondja, utána azt, hogy mit mond, azután azt, hogy hol a kandikamera vagy egy beépített cimbi, utána azt hogy jaj ez átverés lehet és ki akarnak fosztani el akarnak téríteni. Ebben a sorrendben. Na jó, nem ennyire durvák a gondolataim, de átfut az agyamon ez így.
Tanács. Beszélj lassan, érthetően, állj kicsit távolabb, hagy időt visszacsatolásnak. Nagyjából ennyi.
Ha kedves és barátságos nem
Pedig túl nyomulós akkor örülök neki. Beszelgethetunk a többi meg alakul :) vagy nem.
31N
Hát hölgyeim ahány komment annyiféle verzió ..
Nem igazán tűnik nyerőnek így ismerkedni őszintén nem is nagyon szeretnék... én se szeretem ha vadidegen a semmiből odajön ...
Ha felénken visszafogottan rám néz egy lány az viszont nagyon jól tud esni ... de ezekből leszolitas sose lett...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!