Egy férfi sosem fogja azt az önzetlen feltétel nélküli szeretetet megkapni egy nőtől amit anyukájától?

A mama jol elcseszett akkor téged..

Az valo igaz hogy a szeretetnyelvünket a szuleink alakítják ki bennünk, azaz felnőve attol fogjuk azt érezni hogy szeret aki valahogy "hajaz" valamennyire a felmenők szeretetnyelvére, ami normal esetben kompetens a tarsadalommal! Azaz barmikor barmelyik nő tudja nyujtani mert ő is azt kapta az anyjátol.

De ha a te szülőd a normatol eltérő szeretetnyelvet adott neked ami nincs meg a tarsadalomban az szívas.

Akkor anyádon soha nem lépsz tul. Még jo, hogy nem d.god meg.

De vannak beteg szülők is sajnos akik teljesen elferdítik a gyerekeiket nehogy az felnove társat találjon...

*Az ilyen szülök ugy néznek ki mintha tulféltő tulgondoskodók lennének, közben meg csak irigyek feltekenyek a sajat gyerekukre NEHOGY az egyszer majd boldog legyen FELNOTTEN más mellett.

Es képesek végignézni azt is, ahogy 40 -60 evesen se repul ki a "gyerekük", es az egész életüket elveszik így.

Nem lehetnek társak férjek apák. Nem élhetnek meg semmit.

Es az ilyenek "gyerekek"ugy élik le akár az egész eletuket hogy soha nem voltak VALOBAN boldogok senkivel, csak a mama...es azt hiszik EZ a boldogság. Es de nem...

Kb mint amikor vaknak magyarázol a szinekrol.

Képzelj egy macskát aki szobában nő fel 4 fal kozt. Es ott is éli le az életét és ott ia hal.meg.

De kozben szeretgetik etetik stb stb

Megkérdeznéd h boldog e, boldog élete volt e, azt mondaná hogy igen.

De soha életében nem maszott fára, nem kapott el egy valodi madarat se, nem rohangált soha a fűben. Es de boldog..