Nem “fáj” amikor valakivel hetekig / hónapokig beszélgettek és egy szép napon úgy döntötök, hogy “na ezt most letiltom, mert csak” ? :D

Na, látom, mindenkit megszórt itt a lepontozó troll... Tapsoljuk meg őt az ügyességéért.

19: Ezzel óvatosnak kell lenni. Nem biztos, hogy valaki nem szeretne találkozni veled, csak mert nem szekál a randival. Én pl. szinte sosem erőltetem a randizást a nőkkel, de aki érdekelt, azzal mégis valahogy eljutottunk oda előbb vagy utóbb.

A letiltás viszont szánalmas dolog, pláne ha semmi alapos oka nem volt erre a letiltó félnek. Mert az, hogy nem válaszolok, az még oké, néha elhagy a kedv, de hogy a másiknak is lezárjam az utat a kommunikációra, az gusztustalan és bunkó cselekedet.

#3 és #15 voltam.

Mondjuk elég speciális az eset az enyém, de leírom, "ilyen is van" jeligére.

Beszélgettem egy lánnyal. Tök ugyanolyanok vagyunk, mindenben egyezik a véleményünk, egyedül az életvitelünk nem stimmel, legalábbis annyiban, hogy míg ő eljár emberek közé, én pedig nincs az a pénz, hogy szocializálódjak. Meg én nem dohányzom, ő viszont igen; azt mondtam neki, hogy engem nem zavar, valójában viszont de, nagyon zavart volna. Na, akárhogyan is, de egy idő után az érdeklődő, hosszú órákon át tartó beszélgetések kezdtek kifulladni, és amikor elhívtam volna találkozni, valami olyasmi volt a reakciója, hogy "ráérünk még, nem?". Nos, onnantól kezdve egy-két szóban válaszoltam neki (egyébként ő is), mígnem egy idő után sehogy. Nem tiltottam le, de innentől minek kínlódjak vele? Ő inkább haverokat akart, amikre, mint az előbb burkoltan írtam is, semmi szükségem. Úgyhogy többé nem válaszoltam neki. Gondolkodtam, hogy írjak-e neki mostanában, közel 1 hónap kihagyással, csak azért, hogy megírjam, de igazából minek? A többi nő is ezt csinálta velem éveken keresztül, meg letiltott, meg unmatchelt, meg ez, meg az, meg amaz, és ők sem sajnáltak engem, és annyira nem méltattak, hogy "bocs, de szerintem ne erőltessük"... szóval én sem fogok magyarázkodni. Kár, mert amúgy szépen indult.