Vajon hogyan változna a közvélekedés az incelek irányába, ha az elméletükért egyszer Nobel-díjat kapnának és a jövő párválasztási alapkövét jelentené, akárcsak a darwinizmus vagy a relativitáselmélet?

#20: Épp most írtam le, hogy jelekre várok, aki nem ad jeleket az legtöbbször (ha nem visszafogott, amit szintén ki lehet szúrni) nem akar ismerkedni és az adoniszt is elküldi. Csak az adonisznak legrosszabb esetben is néhány visszautasításra jut siker, addig nekem egy se.

"Na de mi van akkor, amikor senki nem ad jeleket? Akkor mit csinalsz?"

Ha emberek között mozogsz, akkor valakik adnak jeleket. Kivéve ha ezek közül senkinek* nem jössz be.

* Azok közül, akik akarnak ismerkedni. Hiszen csak azok számítanak. Hiába tart fess fiatalembernek a nálad 30 évvel idősebb házas nő, vagy hiába mondja az ismerősöd, hogy nincs semmi baj veled, csak neki az eltérő típusok jönnek be, ahogy az is csak nagyon halvány remény, hogy valaki azt mondja, hogy ha nem lenne párja, akkor összejönne veled, mert ha véletlenül szakít, akkor sem leszel ott jókor jó helyen, így összejön mással.

Illetve attól, hogy egy férfi nem jön be egy nőnek, még előfordul, hogy a nő azért jön össze vele, mert a férfi hosszú időn át bizonygatja, hogy milyen jól járna vele. Ez is évmilliós dolog, a sikertelen férfi az erőforrásaival akinek az sincs az a szolgálataival próbál meg imponálni és lesz olyan nő, aki szintén sikertelen vagy érdekből (mert kenyeret nem adonisz külsőért, hanem pénzért adnak a boltban vagy mert gyerekvállalás esetén a gyerek túlélési esélyeit jobban növeli egy minden téren támogató, szolgálatkész apa, mint a +10 centi magasság és széles állkapocs, ha a választási lehetőségek SZŰKEK*

* Aki TÉNYLEG csak a szterotíp "megbízhatatlan rosszfiú" és a "megbízható, de lúzer jófiú" között tud választani és nem annyira pszichopata (merthogy nőben ugyanúgy vannak), hogy az elsővel megtermékenyíttesse magát és a másodikkal neveltesse fel az utódot.

#22: Én el tudtam fogadni mindig is, a nők egyre kisebb százaléka (akikért egyre nagyobb versengés zajlik) nem bírja elfogadni azt, hogy nekik nem fog jutni ilyen.

Tudod, ugyanez van a munkával. Régen az emberek sokkal nagyobb örömöt leltek a munkába járásban, boldogabbak voltak sokkal szegényebben is, hogy kútról hordták a vizet meg fával tüzeltek meg áram se volt, petróleumlámpával világítottak, most meg már akkor magán kívül van az ember, ha "csak" egy panellakásban lakik.

Ugyanez a párkapcsolatokon is látszik. Régen nem "beletörődött" meg "megalkudott" az ember az átlagos mellett, hanem őt választotta. Nem volt ennyire negatív fennhangja annak, hogy "nekem átlagos a párom" vagy "mi átlagos életet élünk".

Figyeld meg a társadalmat, hogy ezeket a kifejezéseket csak olyan emberek szájából hallod pozitív fennhanggal, akik messze nem átlagosak (és ezt tudják is magukról), csak álszerénykednek.

Például "mi csak ilyen átlagos fejenként 300 nettós fizetésből élünk egy átlagos 2-3 szobás budapesti lakásban, a szüleink is átlagosak, az egyik egy átlagos kis házikóban él az agglomerációban, nyaralni is csak ilyen átlagos olcsó helyekre tudunk járni mint görög meg olasz meg horvát és az autónk is csak egy átlagos 10 éves külföldről behozott német kocsi."

Közben meg az átlag messze nem ez, csak ők szégyellik magukat, mert a reklámok, a marketing meg minden azt hitette el az emberekkel, hogy még a fent felvázolt típus is csórónak érezheti magát.

Ráadásul a társadalmi mobilitás és a közösségek szétverése elérte, hogy még a környezetedben is csak megerősítést kapsz, hiszen a hasonló a hasonlóval barátkozik és felfelé akar törekedni. Nem mész le Mátészalkára, hogy ott gazdagnak érezhesd magad 150 nettós fizetésből egy budapesti albérleti szobával.

#24: Azt jelenti, hogy én beérném velem egy szinten lévő nővel, talán még szintemnél kicsit alacsonyabban lévővel is csak ezt megint felesleges írnom, mert erre is jön a trollkodás, hogy biztos túl magasnak gondolom a szintemet, hiszen az élet igazságos és pont. Tehát ha nekem nincs párom, akkor az KIZÁRÓLAG azért lehet, mert a szintem fölé lövök.

Vagy jön a hobbifilozófus válasz (a van rajta sapka esete), miszerint a szinted olyan mértékben dinamikus és relatív, hogy törvényszerűen az a szinted, aki elfogad, aki viszont szeretne téged társául, ergo: ha sportos testű, diplomás, saját lakással rendelkező, rendezett külsejű, illemtudó, nyelveket beszélő, udvarias férfiként csak a fogatlan 50 éves alkoholista hajléktalan nő akarna társául, akkor bizony ő a szinted, hiszen kereslet-kínálat, elvégre a gyémánt is csak egy széndarab, azért van értéke, mert annyit adnak érte. A csavar meg azért 5 forint, mert azért meg annyit adnak, miközben ki kell bányászni a föld alól, megmunkálni, stb.

Nem most kezdtem már ezen az oldalon ahhoz, hogy ne akarjak értelmetlen vitákba belemenni, ahol úgyis a válaszolóknak lesz ismeretlenül, arctalanul, névtelenül igazuk... Hiszen a világképükön nem eshet csorba.

#25: Annyi a különbség, hogy én a saját elméletemet bármikor bárkinek be tudom bizonyítani.