Mi a véleményetek a mingli kapcsolatról, létezik olyan nő, aki ilyen kapcsolatot szeretne?

Az a baj h ezt igy kimondod.

Szerintem biztos van olyan aki erre vagyik de nem akarja ezt igy megnevezni. Zavaro h mindennek nevet adnak az angolok aztan a hule magyar atbeszi.

Ismerkedj, legyel huseges, elerheto barmikor, legyel vele ha szuksege van ra,

Az a baj h a mingli kapcsolat nem eppen a huseg kitartas egyutt letezes alapja

Az olyan h oke kefelunkeg maszkalunk ide oda de siman benne van h a pasinak van meg ket ilyen kapcsolata.

Ez a noknek keves nem akarnak egy lenni a tobb kozul

"szerintem autista spektrumba vagyok"

Altalaban nekik magas az IQ-juk, es kulonbseget tudnak tenni lativus es locativus kozott :)

37F incel

Ha szociálisan analfabéta vagy, minek akarsz kapcsolatot?

Olyan nincs, hogy csak ez kell meg az kell a másikból, de mikor szükség lenne rád, elvagy a kis világodban.

Erre való a fizetős.

Igaza van #2-nek.

Szerintem sok negyvenes elvált nő így gondolkozik.

Én nem vagyok elvált, de nagy eséllyel az leszek.

Én pl. soha többé nem akarok azon vitázni, hogy miért engedem be a macskát/kutyát. Ezen kívül nekem is szükségem van nyugalomra, de olyan szinten, hogy munka után sokszor azért ülök még egy-két órát a munkahelyemen, hogy végre nyugalom és csend vegyen körül.

A hétköznapok helyett én most már ünnepnapokat akarok egy férfivel.

Jól emlékszem, milyen volt, amikor a lángoló szerelmes időszak egy csapással véget ért a férjem részéről abban a pillanatban, ahogy hozzám költözött az albérletéből. Addig volt egy párom, aki a csillagokat is lehozta, ha csak megemlítettem valamit, amire vágyok, már intézte is. Jó persze, ez is túlzás, de az is, hogy becuccolt, bevetette magát a számítógépe elé, várta a kaját meg a szexet és ha szóltam hozzá, úgy válaszolt, hogy fel se emelte a fejét a képernyőről. Volt, hogy egész nap nem találkoztunk, este vacsora kellős közepén, amikor kimentem a mosdóba, meglógott az asztaltól. A gépe előtt találtam rá és felviágosított róla, hogy nem kell mindig együtt lenni. Ott voltam még hót szerelmesen és csak néztem ki a fejemből, mert aznap 10 percet se voltunk még együtt.

A legszebb a házimunka volt. Én főztem, mosogattam, mostam. Ő azt hitte, lett egy új anyukája, bár az albérletében volt, hogy ő csinált nekem vacsorát, összeköltözés után ezt elvágták. Épp akkor kezdtük el kifesteni nagyszülőm házát, aki meghalt, hogy el tudjuk adni, illetve én egyedül álltam neki a festésnek, mert a másik örökös festőt fizetett volna és én azt nem tudtam volna kifizetni. Munka után mentem festeni éjfélig is rendszeresen, aztán mentem haza, a mosogatóban hegyekben minden, mosogatás közben hátulról átölelt, hogy ki kéne vasalni az ingjét. Szerintem az volt az első komoly csapás a szerelmünkre. (Az első az volt, amikor a nagypapám temetésére farmerban akart eljönni.) Mondtam neki, hogy ott a vasaló. De ő nem tud vasalni. Érdekes, mert az albérletben se sokan vasaltak rá. Mondtam neki, szívesen megtanítom. Erre otthagyott és kivasalt magának. Soha nem vasaltam rá, azután se. Később megmondtam neki, hogy ez nem párkapcsolat, hogy ő elnézi, hogy én egyedül újítom fel a házat, és ő nem segít benne meg úgy semmiben. Azt válaszolta, hogy azért nem segít, mert nem övé a ház. Mondtam neki, akkor vegye meg tőlem egy részét, mert ez így nem párkapcsolat. Azt nem akarta. Már azt is mondtam neki, hogy ráíratom egy részét, hogy legyen valami közös, de azt mondta, nem kell neki a házam. Utána meg eljött segíteni a festésben, laminált parketta lerakásban. Ő is élvezte később a gyümölcsét, mert én nagyon beosztottam azt a pénzt, amit a ház eladásakor résztulajdonosként kaptam és 10 évig éltünk belőle kiegészítve a fizetést. Igazából gyeden, gyesen se tudtam volna maradni 3 évig, ha nincs az a pénz.

Leírva ez elég gáz, de amúgy millió dolog volt, amiben nagyon normális volt, bár összeköltözés után egy évvel eljuttatott arra a szintre, hogy köszönöm szépen, akkor ennyi volt. Abban a pillanatban képes volt változtatni.

De én ezt nem csinálnám végig még egyszer. Nem is tűrnék ennyit. Az első hülyeségénél összecsomagolnék az illetőnek.

Arra sincs szükségem, hogy valaki velem oldja meg a lakhatását. Innen kezdve csak olyan pasikkal állnék szóba, akinek van saját lakása. Az életben egyszer szeretnék egy olyan kapcsolatot, ahol tudom, hogy engem szeretnek és nem a házamat.

Nekem tökéletes a mingliség, szexet akarok és időnként közös programokat. Belefér minden, ami egy komoly kapcsolatba, még a főzés is időnként, de élje mindenki a saját életét. Majd egyszer, ha szabad leszek.:D

én ilyet keresek, de a férfiak ezt egyértelműen úgy kezelik, hogy csak szexkapcsolatot keresek. Pedig nem, csak senkivel sem szeretnék többet együttélni.

48n

Nő vagyok és ilyen kapcsolatom volt 10 évig. Eleve ezt akartam, a barátom pedig elfogadta, Ő is hasonlóan gondolkodott, igaz, más szempontok vezéreltek bennünket.

Remekül működhet így egy kapcsolat viszont azzal számolni kell,hogy hosszútávon már kevésbé. Ez nem kifejezetten barátság- párkapcsolat. Egy idő után hiányzik belőle az a mozgatórugó ami összetart két embert ha közös otthonban/közös kasszán/közös tervekkel él.Átéltem/megéltem, tehát tapasztalatból írom, és akár általánosíthatok, mert biztos vagyok benne,hogy így történik.Kb 10 év után...