Miért riasztó egy férfi számára, ha egy nő egyedül is boldogul az életben? Ti összejönnétek egy ilyen nővel?

Ismerem az alapvető ösztönöket és azt is, hogy általában a magabiztos emberek tudnak ezen túl lendülni.

Az alapszituáció az, hogy jó munkám van, sokáig albérletben voltam, de sikerült összespórolnom annyit, hogy tudjak venni saját lakást amin minden évben csinosítok valamit amire épp futja. Saját autóm van és mindent amim van én értem el a saját keresetemből. Semmi se luxus, ne értsétek félre, plusz vidéken élek ahol nincsenek az árak úgy elszállva mint pesten. Amúgy pedig nem büszkélkedem ismerkedéskor ezekről és utána se hándálgatom fel.

Szóval előteremtettem mindent és ettől a férfiak a közelembe hülyét kapnak. Volt egy barátom aki azért sértődött meg mert a nyaralást nem engedtem, hogy ő fizesse, hanem felesbe szerettem volna fizetni.

Én nem kérkedésként csinálom ezt, csak úgy neveltek, hogy igazságosan és korrekten kezeljek ilyen helyzeteket. Ha egy férfi meghív valahova akkor elfogadom, megköszönöm, legközelebb pedig én hívom vissza. Ez miért sértő a férfiaknak? Ti ezeket a helyzeteket hogy reagálnátok le és hogy kezelnétek?