Miért féltik ennyire a fiúk a szabadságukat, miért ijednek meg a komoly kapcsolat gondolatától?

mert sok a saját önbizalomhiányát a másik kontrollálásával kompenzáló ember

és mert sok a gyűrűvadász

Egy férfi számára egy kapcsolat attól komoly, hogy dugsz vele és csak vele, mással nem. Attól, hogy ezt kimondod szavakkal, esetleg olyan rituális dolgokkal próbálod meg "megerősíteni", mint egy állam előtt elismert papír, egymás szüleinek, baráti körének megismerése, összeköltözés, attól még nem lesz komolyabb, mint amúgy, ha már van köztetek rendszeres szex.

Ha pedig ennél is tovább mész és gyereket is vállaltok, hitelre vesztek közös lakást, akkor az ég óvjon meg benneteket attól, hogy bármelyikteknek is felbukkanjon az életében egy ex, aki iránt még érez vagy egy valaki, aki megmozgat benne valamit. Ez pedig lehetsz TE IS, KEDVES KÉRDEZŐ.

Elmondjam hogy érzi magát egy olyan férfi, aki épp az 5 éves gyerekét hozza haza oviból, míg neked sokáig benn kell maradnod dolgozni, majd kiderül, hogy valójában viszonyod van a kollégáddal és akkor hirtelen egy pillanat alatt összeáll a kirakós.

- Ezért voltál mostanában annyira elutasító, pedig előtte állítólag élvezted a szexet.

- Ezért torkollt veszekedésbe és "nincs semmi baj" jellegű kommunikációhiányba az, hogy beszéljétek meg a dolgokat.

- Ezért váltottál stílust, parfümöt, öltözöl csinosabban annak ellenére, hogy nincs szex.

És mikor erre a férfi ráeszmél, legszívesebben valahogy bosszút állna, ott ahol neked a legjobban fáj. Nem feltétlenül fizikai fájdalmat akar okozni, a lelki sokkal rosszabb.

Na ebben gátolja őt meg az az intézmény, amit a nők komoly kapcsolatként értelmeznek.

Pedig elméletileg pont a nőnek illene KOMOLYAN vennie egy olyan férfit, akinek odadobja a punciját, hiszen abból gyerek is lehet akár...

Szerinted ettől nem jogos a félelme bármelyik férfinek?

Game over

[link]