Elutasítás után mennyi idő alatt szeded össze magad? Mennyi idő kell, hogy újra tudjál hinni magadban?

Egy rendesen megindokolt elutasítás után bennem marad a jelző, amit használt rám az elutasító, és az önértékelésem részévé válik. Attól kezdve saját magam jellemzésére is fogom használni, és megállapítom, hogy ha az egyvalakinek feltűnt, akkor fel fog tűnni másnak is.

Én elég öreg vagyok ahhoz, hogy elfogadjam magamat, a külsőmet, és azt, hogy nem kellek senkinek, de fiatalon nagyon-nagyon nehezen viseltem, ha kritika érkezett a külsőmre. Ma azt mondom, valószínűleg nem kellett volna annyira komolyan vennem ezt az egész társkeresés-mizériát, de nagyon akartam hinni, hogy nem lehetek annyira ronda, hogy épp nekem ne jusson valaki.

Ma már átléptem ezen. Megtanultam úgy irányítani a beszélgetést, hogy senki sem higgye, bepróbálkozom nála. Az én külsőmmel nevetséges is volna.

Szóval a válasz: szerintem az ember az elutasításokat nem nagyon felejti el, az önbecsülés pedig igen sérülékeny dolog.

Miért ne felejtené el? Még a kispál is elmondta: ki lehetett az, aki telefonált, hogy felejtsem már el.

Nem hittem, hogy lehetséges ilyen. De igen. Velem is megtörtént:)

Kihalsz, mint a dinoszauruszok.

Mi az, hogy nem bízol a másik nemben? Sose értettem ezt a szöveget, igazi náci duma.

#6: Te mégis miről beszélsz?

Gyereket nem akarok, szóval igen, kihalok. És? Azért ezt eldöntheti az ember.

A másik nemben párkapcsolat terén nem bízok. Van a másik nemből barátom, akire rábíznám az életem. Viszont, hűségeset nem igazán láttam még a másik nemből. Sajnálom. Örülök, ha te igen.

A nácis szöveg meg... Tényleg, miről beszélsz? Attól, hogy a kevés agysejteddel valamit nem értesz, még nem lesz náci. Nézz utána a szó jelentésének, légyszi.

Ha egy teljes embercsoportra kivetíted a frusztrációd, akkor a nácik útjára léptél. Előbb kirekesztel, aztán pusztítasz.

Van a másik nemből barátod, akire rábíznád az életed, de hűségest nem láttál? Te akkor tényleg gyengeelméjú vagy illetve kocka. Nem tűnsz gyengeelméjűnek, de hogy kommunikációban, empátiában nagyon rossz vagy az tuti.

Nem a frusztrációmat vetítettem ki, hanem a tapasztalatom és bizalmatlanságom. Ettől függetlenül, nem kezelem őket máshogy a való életben: Nem akarok senkit megölni, nem akarok senkinek ártani, meg sem jelölöm őket. Van szexkapcsolatom is. Szóval, hiába mantrázod egy óvódás szintjén ezt a nácis szöveged, teljes mértékben mellément. Ha tetszik, ha nem, egyes emberek nem bíznak meg mindenkiben. Dolgozd fel, ilyen a világ. Ettől nem lesznek nácik és nem járnak a nácik útján.

Senki sem lesz gyengeelméjű vagy kocka attól, hogy te valamit képtelen vagy felfogni és szúrja a csőröd.

A kommunikációs megjegyzésed pedig elég nevetséges, annak tekintetében, hogy egyes szavakkal hogy dobálózol. Empátiában meg biztos rossz vagyok. Szólok a közelebbi ismerőseimnek, akik közül többen is a legempatikusabb embernek tartanak, hogy amúgy nem vagyok az, mert gyk-n egy önjelölt megváltó azt mondta.