Hogyan maradtok pozitívak az ismerkedéshez?

Nem szexről volt szó, ha csak arra kellene bárki is akkor pikk-pakk találok minden ujjamra valakit.

Inkább arra gondolok, hogy vagy nem nagyon találok olyat aki tetszik vagy ha valakivel ismerkedek akkor egyszerűen lehoz az életről az, hogy valaki milyen egysíkú vagy hogy mennyire nem vagyunk egy szinten. Ilyenek után néha teljesen elmegy a kedvem, hogy egyáltalán hogyan találnak be ilyen férfiak és persze hiába próbálok akkor pozitív és mosolygós lenni, hogy hátha akkor ezek után lesz valaki jobb, nehéz. És ezután kezdek elgondolkozni, hogy tényleg lassan lassan diplomás, legalább 3 nyelven beszélő, elvileg “gyönyörű” nőként nem érdemlek jobbat, mint egy szemellenzős, elhanyagolt és kevésbé “éles kés” férfi? Legalább a nyelvnél azért az, mert még tervezek több nyelvet megtanulni és szerintem nem vagyok túl ronda de biztos hogy nem vagyok az a tipikus agyonsminkelt csaj instáról, akiket annyian imádnak.

Ezért érdekelne, hogy ilyenkor hogy tudnak mások ugyanolyan kis mosolygósok és reménnyel teliek lenni mások.

“Közepes Ő”-t úgy értettem, hogy nem életem szerelmét keresem, nem a 10/10es herceget, aka “Nagy Ő”, hanem realistán azt a férfit akivel hosszabb távon együtt lehetünk.

Tőlem lehet bármelyik akiket felsoroltál, vagy lehet simán egy dolgozó férfi, aki tisztességesen elérte és eléri a céljait, őszinte és nem fél megosztani a világát a párjával.