Létezik olyan férfi 25-30 között, aki vágyik egy normál, komoly kapcsolatra, esküvőre, családra?

Én vágynék ilyenekre, csak túlzottan hátrányos helyzetben vagyok: hülye vagyok a kapcsolatokhoz, a nőkhöz, meg úgy általában az emberekhez is; ronda vagyok; és még ráadásul fix anyagi háttér sincs meg (legalábbis azt, hogy apám tud kölcsönadni ha kell, azt nem nevezném kicsit sem fix anyagi háttérnek).

26F

#7 Ezt pont annak próbálod eladni, akinek ez a szakterúlete? Komolyan?

Az ember változik az egész élete során, tapasztalatot gyűjt. Viszont érésről nem beszélünk 30 éves kor körül, semmiképp... Fölösleges várni az ilyen emberekre, hogy "beérjenek". Nem fognak. Legfeljebb egy pofon hatására majd valamikor öregen magukba néznek. Erre lehet számítani.

#12 "Ezt pont annak próbálod eladni, akinek ez a szakterúlete? Komolyan?

Az ember változik az egész élete során, tapasztalatot gyűjt. Viszont érésről nem beszélünk 30 éves kor körül, semmiképp... Fölösleges várni az ilyen emberekre, hogy "beérjenek". Nem fognak. Legfeljebb egy pofon hatására majd valamikor öregen magukba néznek. Erre lehet számítani."

szakmaiság nuku, frusztráció és tévedés annál több. a #6-os válaszod és ez alapján is teljesen nyilvánvaló, hogy nem vagy szakértő.

Pont ilyen vagyok, 27 es a baratnom is pont ilyen. Nehez volt megtalalni ot, mert pesten eleg nehez az ismerkedes hacsak valaki nem kollegakra capazik, vagy nem exrem jol kinezo extrem kepekkel rendelkezo illeto.

En semm jottem volna ossze a baratnommel ha nem megyunk el elso randira.

Adj eselyt a pasiknak es minden rossz randi utan merlegelj hogy neked mi nem tetszett benne es mik voltak azok a dolgok ahol elestak magukat a csavok

#16 Miért? Attól, hogy valaki személyeskedni kezd és nem babusgatom érte, nem leszek kevésbé szakmai. Csak egy hülyével beszélgetek, aki ha rájön, hogy nincs igaza, inkább felborítja az asztalt. :)

Olvass utána, ha nekem nem hiszel. 30 fölött lehet várni a csodát, ellenben fölösleges. 24-25 környékén a neurális érés is befejeződik, ezzel az utolsó dolog is kifejlődött, amire vártunk. Onnantól mindenki csak lefelé tart. Az emberek változhatnak traumák, tapasztalatok hatására, de az érés definíció szerint magától megy végbe. És mivel érésről mint mondtam, nem beszélünk egy 30 éves embernél, nos, nem, ott már semmi nem fog magától végbemenni, fölösleges arra várni, hogy valakinek benő a feje lágya csak úgy. Legfeljebb ha kap pár pofont az élettől, de ez a pillanat nem mindig jön el. Főleg nem mindig időben.

Ha nehéz ezt feldolgoznod, akkor csak annyit mondok: kognitív disszonancia.

#18 a te hozzászólásod szerint aki a biológiai érés lényegi befejeztével, azaz 20, de leges-legkésőbb 24-25 éves korára nincs kész a gyerekvállalásra, az egy esélytelen, züllött tróger.

én meg csak annyit mondok: Erikson-féle pszichoszociális fejlődés, és az egyes fejlődési szakaszok kitolódása napjaink társadalmában.