Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lehet még esélyem normális párkapcsolatra? (28/f)
Mielőtt kiírnám a kérdést le szeretném szögezni, hogy ezt nem önsajnáltatásból írom ki. Kétségbe vagyok esve, segítségre van szükségem, de a barátaimat és a családomat nem akarom ezzel terhelni (amúgy se tudnának segíteni). így ha csak annyit tudsz ideböfögni hogy ne sajnáltasd magad, másnak rosszabb, akkor inkább le se írd. A kérdés nem lesz rövid, előre is köszönöm ha elolvasod és válaszolsz.
28 éves férfi vagyok és még nem volt párkapcsolatom, így szűz vagyok még. Semmi tapasztalatom sincs ismerkedés terén. Mivel a baráti köröm nagyon szűk, így esélytelen, hogy új emberekkel ismerkedjek meg, más körökbe meg nem igazán tudok bekerülni, mert nem érdeklem az embereket valamiért, ha beszélgetni akarok, mindig én kezdeményezek, hozzám sose jönnek oda, hogy helló, hogy vagy, lenne-e kedved eljönni ide-oda. Így hát a netes ismerkedés maradt ami talán mégrosszabb, de mégis esélyesebb. Tudom jól, hogy nem vagyok ronda, tisztába vagyok azzal, hogy nézek ki, így nem a külsőmmel van a gond. Barátaim szerint humoros, jó természetű, türelmes, megértő és kreatív ember vagyok. A gond azzal van hogyha sikerül is megismerkednem valakivel, nem tudom fenntartani az érdeklődést, egy idő után egszerűen lelépnek, vagy nem írnak rám többet. Ha el is jutok odáig, hogy találkozunk, utánna már többet nem fogunk. Volt aki azt mondta, hogy úgy érzi, hogy nem én vagyok az igazi, volt aki azt mondta, hogy olyan mintha az öccsével lett volna (idősebb voltam nála, viszont sokkal fiatalabbnak nézek ki mint amennyi vagyok). Próbálkoztam lassabb ismerkedéssel, próbálkoztam azzal is hogy 1-2 hét után találkozni szerettem volna az illetővel, de a vége mindig ugyan az lett, lelépek vagy találtak mást. A másik az, hogy a korom belieknek semmire sincs ideje, így rám végkép nem akarják pazarolni az idejüket. Próbálkoztam tanácsokkal amiket neten olvastam, magabiztosnak, bátrabbnak mutatom magamat, de ez sem segít. Úgy érzem kifutottam az időből és (bár nem vagyok idős) úgy érzem hogy senki nem akar egy tapasztalat nélküli vén emberrel megismerkedni. Mindenki azt mondja, hogy ne eröltessem, majd az életembe váratlanúl belép az igazi, de mégis csodálkoznak, hogy eddig nem volt még senkim. Már 10 éve erre vágyom, hogy legyen valakim aki azért szeret aki vagyok, támogat a céljaimban és támaszt nyújt nehezebb időkben és tudja, hogy rám is mindig számíthat ha segítség kell. Fogalmam sincs mit csinálok, rosszúl, de egyre fruszráltabb vagyok, próbálom elterelni a gondolataimat, de egyszerűen mindig előjön ez az érzés, még tudat alatt is (jelenleg ezért ébredtem fel 2-3 órával korábban, egy álom miatt és nem tudok visszaaludni). Mit csinálhatok rosszúl? Mit kéne megpróbálnom ahhoz, hogy sikerüljön elérnem, hogy valaki belém szeressen?
Tökre megértelek. Bár nekem máshogy alakult, és már nem is vagyok szűz, de a többi dolgot akár én is írhattam volna.
Egyébként tapasztalatom az hogy a legnehezebb interneten ismerkedni.
Sokkal egyszerűbb valamilyen ismerősi körben személyesen, vagy hobbi kapcsán.
Nekem olyan nők mondtak igent személyes randi kérésre akik kb 10/10 esek, neten meg kb 100 ból 1 ír vissza és ott felejtsd el a szép nőket...
Én szerintem csak átlagos vagyok.
Ha felteszek egy képet face csoportba ismerkedési szándékkal, alig van aki érdeklődne, vagy az is ghostingol 1-2 levél után.
Mikor feltesz egy másik pasi egy képet, akiről kapásból leveszed hogy az az igazi megbízhatatlan tróger, rossz fiú...., azonnal ír rá vagy 15 nő....
Érted? Nem hiába mondják hogy a nők nem szertik a jófiúkat.
Valószínűleg a külsőd is tükrözi a belsődet.
Hiába mondják hogy nekik a rendes férfiak kellenek, ez valójában nem így van.
Én most a héten kaptam megint két olyan pofont,visszautasítást hogy csak lestem.
Pedig előtte jól elbeszélgettünk.
Azért a nők nagyon sokszor egotuningra használják a férfiakat online, meg lelki szemetesnek.
Ez a több éves tapasztalatom.
Olyan nőkkel akikben van valami mélyről jövő dolog, velük működhet. Próbálj olyanokat keresni. Persze az sem garancia...nekem volt olyan hogy 5 hónapig tartott és azt mondtam rá hogy ez maga a tökéletes nő, pár, ember. Végre hogy megtaláltam, mert ilyen nem sok van az életben.
Erre azt mondja nekem hogy ő nem akarja magát lekötni, nem akarja komolyabbra fordítani a kapcsolatot. :(
Tudom hogy ez nem sok segítség...
De mindenképp azt ajánlom próbálj személyesen ismerkedni! Keress egy elfoglaltságot ahol korodbeli nők is vannak.
Az írásod alapján normálisnak tűnsz, normális értékrenddel. Gondolom külsőleg az átlagos kategóriába tartozol, amivel semmi baj amúgy, de internetes ismerkedésnél hátrány lehet. Az online társkeresés csak azoknak válik be, akik külső tekintetében - és ez vonatkozik mindkét nemre - valami különlegeset tudnak felmutatni. Most nyilván a Covid miatt is nehezebb a dolgo, de én mindenképp azt javaslom, hogy élőben próbálj ismerkedni, ne neten. Járj el - majd ha lehet - szórakozni, különféle rendezvényekre. Keress esetleg új hobbit, vagy a hobbidhoz köthető köröket, csoportokat stb.
Ja, és még egy észrevélte erre "-as nem akarok pszichológushoz menni, hogy aztán gyógyszereket írjon ki nekem." A sima mezei pszcihológus nem írhat fel gyógyszereket, mert nincs orvosi képesítése.
Hiába is pontozol le, ha tetszenél a lányoknak, maguktól is jönnének.
Azt te csak hiszed, hogy ők nem szoktak kezdeményezni.
Burokban élsz haver.
Egy reménytelenül egyedül vergődő embernek ne lenne lelki problémája?
Persze hogy van és nem hülyeség a pszihológus sem, de nem azért mert bármi elmeproblémája lenne, egyszerűen csak lelkileg sérült, ez pont olyan természetes minthogy a férfiak dugni akarnak.
Akit csakis csalódások érnek az életben az tutira sérült lesz, képtelenség egészséges lélekkel átvészelni, nekem sem ment.
Bár szerintem a pszihológus nem sokat segíthet, én legalábbis nem hiszek benne.
8-as vagyok
Még az ugrott be, hogy nem vagy esetleg negatív? Kérdezd meg a körülötted élőket mert előfordulhat, hogy észre sem veszed de minden szavaddal lehúzod az embereket, a lelki problémáid kiülnek az arcodra és ezért tartják a távolságot akikkel beszélgetsz.
Tőlem pl. minden egyes alkalommal megkérdezik, hogy mérges, esetleg szomorú vagyok-e... Már unom ezt a kérdést de az én arcberendezésem ilyen. Nincs gond, mégis aki nem ismer azt hiheti, hogy valami lelkibeteg vagyok aki mindig sír.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!