Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek ebben és az ehhez hasonló történetekben nincs NAGYON igaza a férfinak?
"Nekem is volt 20 éves korom környékén olyan, hogy egy sz.ar kapcsolatból való kilépés után volt még több ismerkedési kudarcom, és akkor hirtelen felindulásból, bánatomban kiírtam egy rinyálós kérdést, hogy én alig kellett férfinak, és akinek kellek, az se normális, hanem ilyen alja ember.
Rámírt persze egy pasi, hogy "jajjjj, szegénykém, én normális vagyok, akarsz ismerkedni"? Visszaírtam, beszélgettünk, de olyan hobbipszichológus, elemezgető stílusa volt, meg úgy beszélt, mintha minimum a pszichiátriára kerülés határán lennék, olyanokat írogatott, hogy kéne valami apró kis munka nekem, kutyasétáltatás mondjuk, akkor legalább kimozdulnék picikét, apró lépésekben kell haladni, ő majd kikupál (holott szó nem volt arról, hogy depressziós lennék, nem mozdulnék ki). Egy idő után elegem lett belőle, és megmondtam, hogy bocsi, de mégsem szeretnék ismerkedni.
Erre kaptam egy regény hosszúságú levelet, hogy ha én ilyen sikertelen vagyok a férfiak terén, meg itt kell segítséget kérnem, akkor vszeg sem előnyös külsőm, sem normális hátterem, sem szociális készségeim, sem baráti társaságom nincs, tehát a nőknek igencsak az alsó halmazába tartozom, szóval nem érti, hogy miért ugrok ki hirtelen az ismerkedésből, miért gondolom én, hogy ez okos dolog, és mit képzelek, meddig tehetem még ezt meg csak így, meg fogadni merne, hogy élőben is ezt teszem hozzám illő szintű, rendes férfiakkal, azért nincs senkim. Megkaptam, hogy ha még pár évig ezt csinálom, és nem jönnek össze a csodakanok - márpedig nem fognak, mert kifejtette, hogy vszeg kinézetre és szociálisan is valami alacsony színvonalú nő vagyok - egyre savanyúbb és emiatt külsőre is egyre rondább leszek, igazi vénkiasszony. De ha én ezt akarom, egészségemre."
Itt, gyk-n egy normális férfi sem írt nekem privátban.
Ha társkeresőn ír nekem vki, ahol én is azért vagyok fenn, hogy ismerkedjem, vagy egy közös hobbin alapuló fórumon, ahol nagyobb az esély, hogy tényleg az érdeklődési körömmel kapcsolatban ír, és nem csak eljátssza, hogy érdekel vmi a mondandómból, mert punim van, ott nagyobb eséllyel válaszolok.
De amikor tényleg olyan válaszra, hogy szoktam szoknyát hordani, vki elkezdi, hogy ismerkedne... ez már röhej, hogy vki ennyire punimániás, hogy egy ilyen mondatra már ráír vkire.
Amúgy meg alapvetően azt ajánlom mindenkinek, hogy akkor írjon beszélgetési szándékkal bárkire, ha tényleg érdekli a beszélgetés, nemcsak az, hogy a beszélgetéssel punihoz juthat... vagy legalábbis abban az esetben társkeresőn írjon, ne gyk-n meg ismeretlenül Facebookon. Igényes nő ezeken átlát, és idegesíti is.
Semmi baj nincs a nővel. Pár éve, a válásom után én is azon keseregtem hogy csak lúzereknek meg nős pasiknak kellek, azaz senkinek (=értsd, senki normális, szóba jöhető partnernek).
Aztán össze szedtem magam, és mostanra kiderült, hogy azért elég sok mindenkinek kellenék. Az már az én saját problémám, hogy mi alapján válogatok, mit keresek.
Nem érdekel, hogy nőként kinek hányas kategória vagyok (kinek 7-8, kinek 4-5) mert kell ugyan egy vonzalom, de belső értékek alapján válogatok és az bizony nem egyszerű dolog.
Szóval nem, nem lennék boldog párkapcsolatban egy pasival, aki leereszkedik hozzám, mert ötösnek, hatosnak tart, de közben nincs bennünk semmi közös. Én olyat keresek aki szépnek tart és össze illünk, passzolunk minden téren. Ha lesz ilyen, lesz, ha nem lesz, nem lesz. Akkor is az én döntésem és ne mondja már meg itt nekem semmiféle jött ment fotel pszichológus, hogy mit kéne tennem, hogy kivel kéne összejönnöm és miért.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!