Elmesélem, hogyan, és hogy milyennek ismertem meg valakit. Az egész sztori ismeretében szerintetek ráírjak? 1 év telt el kb.!!!

Nő vagyok. Tavaly télen, mikor még nem volt ez a korona-mizéria, voltam síelni. És akkor történt, hogy véletlenül letévedtem egy üzemen kívüli pályaszakaszra, ami nagyon szűk volt, és szűz volt a hó. Csak pár méter volt a fák közt, ezért veszélyes volt. Oldalról elkaptam valamit, és elestem. Utána már láttam, hogy egy facsemetét kaptam el, ami ki sem látszott a hó alól. Szedelőzködtem, de nem mertem tovább síleni, arra gondoltam, vállamra veszem a léceket, és bármilyen fárasztó is lesz, de visszabaktatok odáig, ahol letértem erre a rossz szakaszra, és lemegyek a normális pályán. De kb. 2 lépést ha elkezdtem caplatni, mikor hirtelen érkezett egy snowboardos. Lefékezett mellettem. Először németül mondott valamit, de mondtam angolul, hogy nem beszélek németül. Hála égnek mind a ketten tudunk angolul, és mondta, hogy látta a nyomokat, hogy egy valaki lejött erre a szakaszra, és ezért gondolta ő is megnézi mi van erre. Mondtam neki, hogy szerintem veszélyes és elestem egy hó alól ki se látszó fában. Kérdezte mit csinálok, és mondtam, hogy visszacaplatok. Erre szinte kinevetett, mondta hogy az sokáig tart, inkább menjünk végig. Mivel tényleg nem volt kedvem kb. háromnegyed órán át caplatni síbakancsban, és felbátorodtam attól, hogy már nem vagyok egyedül, belementem. Együtt lementünk az üzemen kívüli pályaszakaszon, ő ment elöl, és direkt nem száguldozott, hogy ne maradjak le. A végén visszakerültünk a normális pályára, és ugyanoda értünk le, ahová amúgy is kellett volna. Ott levette a síszemüvegét meg a sapkáját, és láttam, hogy amúgy totál jóképű. Kérdeztem hogy osztrák-e, de mondta, hogy német. Aztán lerohantak minket a barátai, akik már a pálya aljában várták, hogy hol késik. Németül elmesélt nekik mindent, én meg már gondoltam, hogy akkor ideje eloldalognom, de aztán hívott, hogy a barátaival beülnek egy pohár forró teára, nem tartok velük? Elsőre azt mondtam, nem, mert hát úgyse tudok németül, meg kívülálló vagyok, de megint mondta, hogy menjek. És mivel olyan aranyos volt, mentem. :D Ott persze mellém ült, és angolul fordítgatott, meg beszéltünk. Bejelöltük egymást facebookon, aztán elköszöntünk.

Aznap este csekkoltam a profilját, és ott voltak ilyen strandolós képei, és láttam, hogy amúgy rohadt vonzó pasi, jó a teste. Jóképű, szálkásan izmos, kedves és udvarias, figyelmes... Igazi álompasi. Akartam, hogy rám írjon, de nem írt. Egy nappal később írtam neki este, mert tudtam, hogy ő már akkor úton lesz haza. Válaszolt, beszélgettünk is vagy egy órát, de aztán soha többé.

Nos. KITETT EGY KÉPET, MELYEN BUDAPESTEN VAN és én is Budapesti vagyok. Szerintetek írjak neki? Nagyon szívesen találkoznék vele!!!!