Szerintetek érdemes lenne abbahagyni a társkeresőzést?

Sose volt még párkapcsolatom és szűz vagyok.

Élőben nemigazán szoktam próbálkozni csak úgy bele a vak világba, túl kockázatosnak tartom.

Jobb híján így maradt a társkereső(pl:Tinder), sikerült már jónéhány hosszabb beszélgetést és randit összehozni onnan. Az elv az hogyha nem kezdenek el azonnal ignorálni vagy nem nagyon passzívak akkor minél előbb személyes találkozót csikarok ki. Egyrészt gondolom sok más pasival beszélgetnek és nem akarom, hogy megelőzzenek, másrészt az sem jó ha az online beszélgetés elhal mire elhívnám.

Eddigi statisztikáim a személyes találkozások alapján:

- 7 lány volt akivel nemigazán illettünk össze, ebből 4x lettem offolva én, 3x meg én offoltam(tudom nem vagyok olyan helyzetben, hogy nagyon válogassak, de ha egyszer 0 vonzalom van élőben...nem hiszem hogy bárki is nagyon elégedett lenne hosszú távon)

- egy volt aki össze-vissza hazudozott, és csúnyán átejtett

- és volt még kettő aki nemrég volt túl egy több éves kapcsolaton aztán nemigazán tudta rajta túltenni magát és emiatt ellettem utasítva végül

- három olyan volt akivel csókolózásig eljutottam, de tovább aztán már nem

- 17-29 év közöttiekről van szó, én 23 vagyok

- ez nagyjából az utóbbi 1 éven belül, azelőtt is társkeresőztem de találkozásig nemigen jutottam el, élőben meg ugyanúgy nem próbálkoztam mint most

Szóval az leszűrhető, hogy a nagy számok ellenére nemigen jött siker. Főleg, ha hozzá vesszük, hogy kb. csak minden tizedik jött el randira azok közül akiknek én írtam. Vajon csak én nem vagyok elég kitartó vagy tényleg helyes a meglátás, hogy a társkereső nem az én terepem?

Jelen helyzetben ugye máshol nemigen lehet ismerkedni, de gondoljátok, hogy a helyzet normalizálódása után érdemesebb lenne mégis élőben próbálkozni?

Élőben az volt a fő baj, hogy mindig azokat szúrom ki akik foglaltak(mintha az összes normális lány már elkelt volna) vagy akik már előre telibef@snak szinte már mielőtt megszólalnék.