Nem merek már ismerkedni sem a férfiakkal az anyagi helyzetem miatt, mit tanácsoltok?

Azt tapasztaltam, hogy nem feltétlenül látszik valakin, hogy 150-et vagy 250-et keres, ha sok energiát tud beleölni abba, hogy utánajárjon az akcióknak.

Amit mindenképpen tisztáznod kellene, hogy milyen férfit képzelsz magad mellé. Olyat, aki most azonos anyagi szinten áll veled, vagy olyat, aki azonos anyagi szinten fog állni veled néhány év múlva, és az alapján párt keresni, én nem látom feltétlenül reménytelennek a helyzetet, bár nem is lesz könnyű. Munkahelyen értelmiségi körökben jobban elfogadják az emberek, hogy az msc után nem magas egyből az illető fizetése.

Illetve, nem tudom, hogy nem tudsz-e (nem létező szabadidődben valami jobb irányba mozogni - most azt nem tudom, hogy ebben a pozícióban 5 év múlva 300 ezret fogsz kapni, 10 év múlva meg 800-at 15 év múlva meg 2 milliót vagy a vége egy szolid 500 ezres fizetés, de ha az utóbbi, akkor) pl. egy informatikus képzés/excel képzés és mész business analystnak és rögtön többet keresel.

Sok sikert és kitartást!

Véleményem szerint első randin legalább illik a férfinek fizetnie, ha tetszik, ha nem. Nem vagyok az a fajta nő, akit kitartanak a pasik, viszont szerintem ez nem nagy elvárás. Utána meg fizetsz felesben egy randit/programot, mikor, ahogyan tudod. Szerintem ez nem kellene ekkora problémát jelentsen. A másik dolog meg, hogy oké, el kell menni néha “programozni” a pároddal, de egy kapcsolatban nem az a lényeg, hogy folyton valahol úton legyetek.

Itt inkább a karácsonyi/születésnapi ajándékozás lehet kellemetlen de egy normális férfival meg lehet beszélni, hogy kevés a pénzed és ne vegyetek egymásnak többmilliós ajándékokat.

Lehet, hogy én vagyok naiv és idealista, de...

Ha amúgy szereted a szakmádat (gondolom ezért sem szeretnél váltani) + később jobban fogsz keresni, akkor nem gondolnám, hogy ez akkora probléma.

Ha egy sráccal tényleg kedvelitek egymást, meg lehet oldani. Megmondod, hogy most kevesebbet keresel, és menjetek kirándulni vagy piknikezni. Készítesz valami finomat, kedves vagy, sokat mosolyogsz, csinos vagy, mittudomén. Egy lánynak első körben ennyit kell tudni. Mindent meg lehet oldani egy kis ésszel és kreativitással ;)

Biztos van valami tehetséged, jól főzöl, játszol valami hangszeren, művelt vagy, házias vagy, szereted a gyerekeket... Próbálj meg erre építeni. Ha olyan társra lelsz, akivel tényleg egy hullámhosszon vagytok, nem hinném, hogy ez probléma.

Nem a pénz a lényeg, hanem a befektett energia.

Ha egy férfi érzi, hogy fontos neked, és sok mindent megteszel érte (és persze ő is hasonlóan érez az irányodba), akkor át lehet az ilyesmit hidalni szerintem (függetlenül attól, hogy a férfi a szegényebb, vagy a nő).

Szeressétek egymást, küzdjetek együtt a szebb jövőért, ki-ki a saját képességei és lehetőségei szerint! Normális esetben a szeretet és a hűség fog számítani, nem a "piszkos" anyagiak.

Valami torz, tömeges szemléletmódban látod a normális kapcsolatot.

"Arról van pusztán szó, hogy nem szeretnék alárendelt lenni egy kapcsolatban, egyenrangú partneri viszonyban hiszek, ami nem igazán valósulna meg, ha mindent az egyik fél áll."

Az egyenrangú kapcsolat NORMÁLIS embereknél nem arról szól, hogy osztoznak mindenben, hanem hogy amit nyújtani tudnak, azt nyújtják a másiknak, egyenlő félben. Ha a másiknak több a fizetése, akkor többet áll. Csak a mostani emberek fogják fel ezt egy harcként, hogy ha a másiknak nincs elég fizetése, akkor csak lehúzza a párját és a párja rosszul jár.

Ha olyannal jössz össze, akit szeretsz, és ő is téged, ezek iszonyatosan lényegtelen dolgok lesznek. Komolyan, egyáltalán, sehogysem számít. Miért lennél alárendelt egy kapcsolatban ez miatt?

Én amikor ismerkedtem lányokkal, CSAK sétálni akartam. Lett volna pénzem beülni helyekre, de pénz pazarlásnak érzem és sokkal jobban élvezem, ha kettesben a természetben sétálunk.

Ha ez miatt bármelyik férfi nem ismerkedik veled, akkor annak felszínes okai vannak, s így nem is éri meg vele ismerkedni. Ha normális vagy, figyelmes és odaadó vagy a másik felé, akkor bőven eleget tettél.

"Azt semmiképo sem szeretném, hogy mindig mindent a férfi álljon, távol áll tőlem az ilyen típusú kihasználás"

Nekem sokszor volt már, hogy nem volt pénzem, és hozzám utazott el a lány. Én ezt nem kihasználásnak érzem, hanem csak kettőnk közti vágynak a találkozásra, és úgy oldjuk meg, ahogy tudjuk. Ha a másiknak van a pénze, akkor a másik fizet. Az hogy mi a fiú meg a lány DOLGA, amit leírtak a tankönyvben, el van felejtve, mert fogyatékosok írták és fogyatékosok követik. Az előző barátnőimmel nem volt se szégyen, se rosszérzet az miatt, ha a másik fizetett valamit, vagy a másik jobban beleadta magát valamibe. Mert ez a normális kapcsolat lényege, amit sztem ezen az oldalon az emberek 5% -a ismer.