Ha a nemek közti egyenlőség a cél, miért ragaszkodnak a nők a nemi jellegük miatt megkapott privilégiumokhoz?

Nem ragaszkodom ezekhez, pedig nő vagyok. Nem kell, hogy a férfi legyen anyagilag jobban eleresztve. Párommal hasonlóan keresünk, nagyon jól élünk két fizetésből. Elvárom, hogy csinálja a házimunkát, pedig nem tudok barkácsolni, viszont ő sem. Ezek a barkácsolós dolgok pedig sokkal ritkábban jönnek elő, mint az étel megteremtése, tisztaság fenntartása, ezért várjuk el, hogy vegyék ki a részüket. Még ha tudna is a párom barkácsolni, és csinálná teszem azt 2 hetente, akkor mégis hogyan lenne igazságos, ha 8 óra munka után én csinálok mindent?

A Szolgálólány meséje az egyik kedvens sorozatom, és szerintem senki sem azért szereti, mert értékesnek számít a sztoriban a méh. Hanem mert egy izgalmas, szívszaggató sztori. A diktatúráról szól, aminél számomra mindegy, hogy vallásra, vagy politikai ideológiára épül, a lényeg és az eredmény ugyanaz.

Azért mert az egyenlőség csak a jogokra vonatkozik. A többletkötelességek maradhatnak a férfinál: kezdeményezés, fizetés, felelősségvállalás, egzisztencia megteremtése, stb. stb. (Persze mint mindig, tisztelet a kivételnek.)

"Másrészt meg egy panelban mit lehet barkácsolni például?"

Ha nem 1-2 éve lett fullra felújítva, akkor azért pl. időről-időre elromlanak dolgok. Plusz az autó terén is van, amit rendszeresen meg kell csinálni.

1. Mindig azt mondom, hogy egy kapcsolatban az a szerencsés, ha a két fél hasonlóan keres. Nem feltétlen fillérre pontosan, illetve egy bizonyos összeg felett már nagyobb különbség sem számít (pl. nettó 700 és 800 ezer forint között hiába van 100 ezer forint különbség, nem érzem jelentősnek). De szerintem abból igen os feszültség van általában, ha az egyik fél minimálbért keres, a másik meg 500 ezret. És mindegy, hogy melyik nem javára. Amúgy rengeteg párt ismerek, ahol a nő többet keres, és manapság nem akkora ritkaság. Egyébként pedig sosem vártam azt, hogy a pasi többet keressen, nálam az elvárás inkább annyi, hogy keressen annyit, amiből normálisan meg tud élni, ne kelljen hónap végén számolgatni a pénzt kajára, fent tudjon tartani egy lakást/albérletet, esetleg kocsit, ha egyáltalán szüksége van rá, valamint tudjon félretenni, legyen megtakarítása, hogy később közösen jussunk valahova. Ugyanis ezeket a feltételeket én is teljesítem.

2. A házimunkát nem szabad összemosni a barkácsolással. Mosogatni naponta többször kell, mosni legalább heti egyszer, vasalni szintén, főzni naponta-kétnaponta, porszívózni, törölgetni, fürdőszobát pucolni hetente. Ha összeszámolom, egy év alatt, mióta együtt vagyunk: egyszer felszereltünk a falra egy tv-konzolt, meg egyszer összeszereltünk egy komódot. Kert nincs, a kocsit meg autószerelő szereli, nem a párom. (pedig amúgy ért a kocsikhoz és a veteránját maga szokta szerelgetni).

Szóval nem hiszem, hogy olyan dolgokat, amiket napi szinten kell csinálni, olyan dolgokkal kellene összehasonlítani, mint amiket fel évente egyszer...

De egyébként nem véletlen írtam többes számban a szerelést és a bútor összerakását, ugyanis nem csak néztem, hanem segízetettem benne. Nem azért, mert egyedül nem tudná megoldani, hanem mert így gyorsabb és egyszerűbb. Az autoszerelgetésben is szívesen segítettem neki, mikor olyan helyen kellett dolgozni, ahova én jobban befértem pl.

3. Ha az első randin elhív valahova, akkor igen is jól esik ha meghív. Ez egy gesztus, ami jól esik. De az sem zavar, hogy ha olyan helyre hív randizni, aki nem fizetős. Pl. sétálni a dunapartra. Mellesleg pedig, ha nem akarok több randit, akkor első randin is ragaszkodom hozzá, hogy kifizetem a fogyasztásom. Ha pedig akarok többet, akkor alapvető, hogy a következőt én fizetem. Ahogy tettem is egyébként a jelenlegi kapcsolatomban. Először beultünk enni, ott meghívott, utána elmentünk sütizni és kávézni, azt én fizettem. Ja, és egyébként "házhoz mentem" vonattal, mert úgy jött ki a lépés. Nyilván nem hajtottam be rajta a vonatjegy árat. Később pedig ő utazott hozzám saját üzemanyagköltségen, de cserébe bevasaroltam és főztem mindig, mikor jött, vagy ha rendeltünk kaját, én álltam.

Szóval marhára bele akarjátok magyarázni, hogy ez úgy megy, ahogy ti elképzelitek, csak nem így van. A te hülyeséged, ha olyan nőt választasz, aki szerint az az alap, amit a kérdésben írtál.

Egyébként pedig általában a nők és a férfiak is akarnak gyereket. Nyilván vannak mindkét nemnél kivételek, de ahogy a barataimon velégignétek, mindenhol közös döntés volt, nem az egyik fél addig könyörgött meg erőlködött, amíg a másik be nem adta a derekát.

Úgy általában az embereknek nem szokott menni az egyenlőség, mert a kényelmes többlethez mindenki ragaszkodik. Amit írtál, az tipikus. Ezen kívül pl. a vallásosok is szeretik előadni, hogy fogadják el őket, de ők sem képesek más vallásokat normálisan kezelni. A politikában a pártfanok is elfogadják, ha a saját pártjuk csinál valamit, de más pártnál ugyanazt már nehezményezik. Fociban is ez van és igazából szinte az élet minden területén.

Az egészben az a leggázabb, hogy észre sem veszik az emberek magukat és komolyan gondolják az olyan kínos magyarázkodásaikat, mint amiket felettem írtak.

A gyakorlat az, hogy pont fordítva van. A pasik jelentős része semmit nem csinál otthon, holott a feleség is ugyanúgy dolgozik.

Európában magyar férfiak végzik a legkevesebb hazimunkat, szóval abba lehet hagyni a rinyat. Lusta, himsiviniszta a magyar férfiak jelentős része: [link]

#7: A másik oldalnak miért nem szólsz, hogy abba lehetne hagyni a rinyát?

1, Ha a nő olyan férfit választ, aki nem csinál házimunkát, akkor ne rinyáljon, hanem a következő körben válasszon normálisabbat.

2, Konkrétan a cikkben is elmondja Karafiáth Orsolya, hogy ez miért van sokszor így.

3, A cikk is leírja, hogy pl. az eszközök javításában a férfiak aktívabbak.

4, A felmérés is kihozta, hogy ezzel elégedett a legtöbb nő.

5, A cikkben is ott van egy elég fontos anyagi rész: A nők közel negyede szerint nem jó, ha a nő többet keres. Ergó, a magyar nők negyede elég anyagias, ami szép ellentmondásban van az itteni válaszokkal.

Köszi, jó cikk volt! Még ilyen öngólt! :D

"Karafiáth Orsolya"

Egy könyvtár és észt szakos? Bocs, de ennyierővel a szomszédasszony is mondhat bármit.

#9: Te linkelted a cikket, te hoztad érvként. Vicces, hogy utána már próbálod kimagyarázni.

Vagy a könyvtár és észt szakosokat nézzük le? Nekik nem lehet véleményük? Vagy ő nem nő? Csak akkor számítana a véleménye, ha a te rinyálásod nyomná, hogy a magyar férfiak jelentős része lusta, hímsoviniszta? Akkor már a szomszédasszony véleménye is számítana?

A magyar férfiak pont olyanok, mint a magyar nők. Passzolnak egymáshoz. Erre tök jó példa vagy.