Minden esetben igaz az a mondás, hogy "ne fuss olyan busz után, ami nem vesz fel"? Mit gondoltok, az enyémre igaz lehet, miért?

Esetemben arról van szó, hogy tetszik egy nem közvetlen kollégám, amiről a közvetlen környezetünk is meg volt győződve pár hétig, hogy az érzés kölcsönös. Aztán el kezdte hanyagolni a velem történő munkaidőn kívüli kommunikációt és valami megváltozott részéről. De nem mondta ki, hogy mi a baj. Az én érzéseim viszont megmaradtak, de a környezetem próbál lebeszélni arról, hogy továbbra is ilyen közvetlen legyek vele, mint eddig, amiben látszik, hogy odavagyok érte, mert szerintük ezzel ijesztettem el. Mindketten közel 40 évesek vagyunk, tehát nem tinik és elvileg egyikünknek sincs párja (bár abban nem vagyok biztos, hogy nem-e azért változott meg, mert "becsajozott", csak még nem mondja senkinek).