Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Pszichológus segítségére szorulok?
Nem ártana, de jól nézd meg kit választasz.
Egyébként az első találkozókon nincs izgulásod?
Írd le légyszíves, hogy anyukáddal milyen a kapcsolatod, milyen volt kisgyermekkorban.
Anyukámmal a kapcsolatom jó. Apukámmal nem éppen kiegyensúlyozott, persze ő azt hiszi. Ami lehet, hogy baj, hogy az ő egymással való kapcsolatuk nem volt jó gyerekkoromban sem. Apám gyakran volt agresszív, a keze is eljárt olykor. Börtönben is volt.
Nem tanultam meg, hogy kell bánni egy nővel. Ez a helyzet. Az elsőkön nincs ennyire izgulás, szépnek és okosnak látom a lányt, kezdeményezek is. Utána meg elkezdek nagyon izgulni, menekülnék a helyzetből és már kvázi undorodom a szituációtól.
De nem akarok és bánom és a lányt sem szeretném megbántani. Ám nyilván megérzik, hogy én már nem is akarom ezt a dolgot... Amint pedig elvesztem, hiányzik.
Valami olyasmi lehet, hogy nem engeded meg magadnak, hogy normális kapcsolatban legyél, vagy mert ez a minta épült be, vagy mert úgy érzed, hogy ezzel elárulnád anyukádat.
Szabotálod a saját boldogságodat.
Nem vagyok annak a híve, hogy minden aprósággal pszichológushoz szaladjunk, keresgélhetsz jó pszichológiai könyveket, esetleg egy szakember segíthet elindulni az úton, de szerintem nagyon nehéz normálisat találni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!