Belemennétek-e egy párkapcsolatba olyannal, aki lényegesen alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik, mint ti és ez a megszokott életszínonalatok feladásával vagy romlásával járna?

Nem jelent gondot, mint ahogy nem is jelentett, mert emelem a másik embert mindig fel.Akár volt, akár nem volt megfelelő pénze. A pénz csak egy eszköz, ami ma van, holnap nincs, holnap után van és így tovább. Az ember a lényeg. Mindig. Hogy pillanatnyilag hol áll, az nekem mindegy.

Nem értem a kérdést. Attól mert valakivel párkapcsolatban vagy miért kéne lemondanod a nyugdíj és gyerekre szánt megtakarításokról, ha a kérdésben "csak" a plusz szórakozásról kellene?

32 éves férfi vagyok, mérnök. A barátnőm kerékpáros futár (nem dobozos ételszállító, hanem a klasszikus), a jövedelme eltörpül az enyém mellett. Mikor először megláttam, amikor iratokat kézbesített a cégünkhöz, tudtam, hogy ő lesz a feleségem, sosem jutott eszembe, hogy mennyit keres. Most sem tudom mennyit keres, nem is érdekel. Szerintem egy bizonyos érzelmi szint, vagy vonzódás felett (például: szerelem) abszolút nem számít, hogy kevesebbszer fogok hangversenyre menni a párom miatt, csak az számít, hogy az életemet (akár hangversenyen kívül is) vele töltsem. Ki az, aki számológéppel számolja ki, hogy a neki tetsző illető még bele fér-e a büdzsébe? :D :D

Ha az együttélés azt jelentené, hogy a lányomnak nem tudok mindent megadni, amit eddig, akkor esélytelen lenne. Ha csak néhány úgymond "luxuscikk" maradna ki az életemből (mint pl hangverseny), de egyébként nem sérülne alapjaiban a megszokott életszínvonalam, akkor nem lenne gond. Abban is benne lennék, ha nem megyünk évente külföldre nyaralni, csak Balatonra, meg nem a belváros közepén lakunk lakásban, hanem külsőbb kerületben házban, tehát tudnék kompromisszumokat hozni egy reális kereten belül. De jelentős változásokra nem lennék hajlandó, lefelé mindig rosszabb menni, és ha egyedül jobban élek, mint társsal együtt, akkor maradnék az egyedül inkább, max megreked a kapcsolat az összejárogatós randizás szintjén.