Bipoláris zavarral küzdő személlyel ismerkednél? Miért igen/nem?

Bipoláris vagyok, szerintem ne tedd. A hipomán fázisban nincs semmi bajom, ilyenkor furcsa, de tök jó, mindig azt hiszem, hogy elmúlt (mert minden "boldog" időszakban újra azt hiszem, hogy csak sima depresszióról van szó), ennyi volt. Aztán egyszer csak újra beüt a rossz. Ami igazából csak nekem rossz, a környezetem csak annyit lát, hogy sokat sírok. Meg sokszor gondolok az öngyilkosságra, néha vagdogom magamat, de azt mindig megbánom, és szeretném abbahagyni.

Ez persze személyenként változik, és másnál lehet, hogy sokkal durvább (vagy épp enyhébb), de igazából szerintem ez olyan, mintha egy depresszióssal lennél együtt, akinek néha nincs baja. Aztán megint van, majd megint nincs. De nem vagyunk se közveszélyesek, se elmebetegek, se pszichopaták, nem hallunk hangokat, nem őrültünk meg. Csak nagyon nagy mértékűek a hangulatingadozásaink, és egy-egy fázis hetekig/hónapokig tart.