Egyedülálló nők hogy fordulhat elő, hogy hosszú éveken át magányosak vagytok? A férfiak biztos próbálkoznak.

Mert évekig nem találtam meg az igazit.

Alább adni meg nem voltam hajlandó.

Persze rengetegen próbálkoztak addig is.

Most ugyan nem vagyok egyedülálló, de hosszú évekig nem volt kapcsolatom, csak 1-1 randi próbálkozás. Persze próbálkoztak is néhányan, de az még semmit nem jelent. Legtöbbször a szándék nem volt elfogadható nekem, a tisztelet hiánya, a felelősségvállalás hiánya, a megbízhatatlanság, esetleg emellé még buta is volt a srác vagy ambíciótlan, vagy erőszakosan rám tapadt. És persze olyan is volt, aki nem tetszett, mert alacsony volt, vagy nem kellőképp igényes.

Azt kellene megérteni, hogy hiába a sok férfijelentkező, hogyha ugyanazok a problémák jelentkeznek a többségnél. Sok rossz közül melyiket válasszam? A legkevésbé rosszat? Hát köszönöm, de akkor nem kérdés, hogy inkább egyedül évekig.

Nincs rengeteg próbálkozó, mert nem járok emberek közé, munkhaelyemen,sportolási helyemen nőtöbblet van. Ja, és nem vagyok szép, nem vagyok az a típus akinél nagyon próbálkozott volna akár fiatal koromban bárki is.

Itt akad rengeteg próbálkozó, a legtöbb csak dugni akarna, nős, idióta stb. Vol olyan aki normál kapcsolatot keresett de annyira nem illettünk össze, hogy elköszöntünk egymástól.

Azzal, hogy szerető, szex partner bármikor lehetnék, nem vagyok kisegítve.

Van, akinél nem próbálkoznak, illetve kérdés, mit tekintünk próbálkozásnak és kit próbálkozónak. Az, hogy valami nem normális vagy foglalt vagy közmunkásjózsi-jellegű fazon kinyilvánítja a közösülési szándékát, nálam nem minősül annak. Ugyanígy az sem, amikor pl. itt valaki ráírogat minden nőre vagy annak vélt hozzászólóra, hátha valamelyikből lesz valami...

Ezeken kívül nálam semmi/senki. Igaz, a kötelező helyeken kívül nem járok sehová, a fb profilom kép nélküli és szinte üres, insta nincs, így random idegenek nem tudnak betalálni ezeken a felületeken sem.

Két éve vagyok teljesen egyedül. Ha a füttyögö munkasokat leszámitjuk 0 probalkozo volt. Igaz, nem is vagyok fenn semmilyen online tarskeresön.

36/N

Mindig is képtelen voltam emberi kapcsolatokra, hiába szeretnék barátokat és párt, egyik sem ment soha. Nem tudom, mit kell mondani, hogyan kell viselkedni, hogy kedveljenek és a korábbi tapasztalataim miatt félek attól, hogy ha valamit rosszul csinálok, akkor kiröhögnek, kiközösítenek, rám szállnak az emberek, úgyhogy minden társaságban a háttérben maradok, ha kezdeményeznek, akkor szívesen beszélgetek, de magamtól nem megyek oda senkihez "udvarolni".

A gyakoris hiedelmekkel ellentétben így nem küzdenek értem férfiak százai, hiába nézek ki jól. Sokszor megnéznek, rám dudálnak, néha a munkások kiabálnak vagy fütyülnek, de itt vége is a dolognak.

Ezért:

.korombeli legyen

.ne igyon

.ne dohányozzon

.ne érdeklődjön másik nő iránt, pornó és egyéb erotikus tartalmak nézése kizárva

.passzoljunk az ágyban

.szellemi munkát végezzen

.ne legyen kisgyereke, se zűrös elvált ügyei

.könyvek, filmek szeretete

.anyagilag nagyjából hasonló szinten legyünk

.nem baj ha nem helyes, de legyen ápolt

.átlagos, férfias testalkat

.mentálisan rendben legyen